Tag Archives: történelem

Hazafias tisztek Musztafa Kemál tábornok és politikus vezetésével küzdelmet indítottak a nemzeti lét megmentésére. Jogvédő egyletek elnevezéssel nemzeti szervezeteket hoztak létre. 1919 júliusában a keleti tartományok nemzeti szervezeteinek kongresszusán elfogadták a török felszabadító mozgalom programját, melyet ugyanazon év szeptemberében már egy össznemzeti konferencia erősített meg. Kemál 1919 decemberétől Ankarában kezdte …

Az Oszmán állam válsága Az Oszmán Birodalom az első világháború idején magában foglalta a Balkán-félszigeten Konstantinápolyt (Isztambult), Trákiát, Anatóliát (KisÁzsiát), Palesztinát, Szíriát, Mezopotámiát és az Arab-félsziget jelentős területeit. A hatalmas kiterjedésű birodalomban a nemzeti ébredés, és a kormány törökösítő politikája miatt kiéleződtek a nemzeti- nemzetiségi ellentétek. A nem török népek …

A Békecélok Az antanthatalmak a háború alatt jelentős ígéreteket tettek szövetségeseiknek. Amikor tehát a békekonferencia megnyílt, a területi kérdések rendezésének a körvonalai már nagyjából kirajzolódtak. Ez persze nem zárta ki a további vitákat, hiszen etnikailag kevert területeken kellett meghúzni az új határokat, ami önmagában is nehéz feladat volt. Ezt csak …

Az első világháborút lezáró békekonferencia 1919. január 18-án Párizsban nyílt meg. Feladata az volt, hogy a nagyhatalmi törekvéseket összeegyeztetve megoldást találjon a vitás kérdésekre, és a nemzetközi jog pecsétjével lássa el az európai változásokat. A konferencián a vesztesek nem lehettek jelen. Képviselőiknek egyetlen lehetősége volt, hogy a nekik átnyújtott békediktátumot …

1919 folyamán jelentős fordulat történt. Az intervenció kilátástalansága és az egyes csapatoknál (pl. a franciáknál) erősödő forradalmi mozgalmak miatt az antant katonái zömét kivonta az országból, a jórészt monarchista, fehérgárdista erőkre hagyva a szovjethatalom megdöntését. 1919 a nagy katonai sikerek éve lett a Vörös Hadsereg számára. Az év végére kiverte …

Az új koalíciós kormány Az új, koalíciós kormányban a bolsevikok mellett helyet kaptak a baloldali eszerek, a szovjetek központi végrehajtó bizottságában pedig jelentős erőt képviseltek az ellenzékiek, elsősorban a jobboldali eszerek és a mensevikek. Ugyanakkor erőszakkal feloszlatták az alkotmányozó nemzetgyűlést, amelynek többsége az 1918 januári alakuló ülésen elutasította az azonnali …

A Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa október 25-én – az új naptár szerint november 7-én – magát a hatalom birtokosának nyilvánította. A kongresszus új kormányt választott, a Népbiztosok Tanácsát, amelynek elnöke Lenin lett. A kongresszus kimondta, hogy minden hatalom a munkás és parasztküldöttek szovjetjeinek kezébe megy át. Első dolguk volt, hogy …

Bolsevik többség Az orosz gazdaság helyzete 1917 őszén tovább romlott. Már nemcsak a nagyvárosok, hanem a falvak lakossága is éhezett, a háború pedig folyt tovább. Mindez növelte a tömegek türelmetlenségét. 1917 őszére a tömeghangulatban fordulat következett be. Csalódtak a cselekvésre képtelen eszer és mensevik vezetőkben, ezért sorra visszahívták őket Bolsevik …

Az Ideiglenes Kormány – mint az antant tagja – folytatni kívánta a háborút, ám 1917 júniusában indított offenzívája a súlyos véráldozatok ellenére összeomlott. Ez óriási felháborodást váltott ki az országban. Július elején százezrek tüntettek Petrográdon az Ideiglenes Kormány ellen. Egyre népszerűbbek lettek a bolsevikok jelszavai, melyek a háború azonnali befejezését, …

Kettős hatalom: Az Ideiglenes Kormánnyal egy időben egy másik hatalmi szervezet is megjelent a politikai porondon: a szovjetek (tanácsok).Szovjetek először az 1905-ös forradalom idején jöttek létre. 1917-ben minden nagyobb közösség (gyár, fegyveres testület, lakóterület) választott néhány embert, akiket megbízott érdekei képviseletével. A legtöbb kollektíva kizárólag saját szovjetjének rendelkezéseit fogadta el, így …