...vagy kemény homoktalajú parti vizek, ahonnét a folyókba úszik. Újabban a Dunán egyre feljebb terjeszkedik (Bécs). Életmódja: területéhez ragaszkodó fenékhal. A hím választ revírt, és azt védelmezi. Az április-májusi ívás...

Életmódja: reggel általában már akkor előjön rejtekéről, amikor még hideg van, és nem is süt a nap. Ilyenkor lassan megszokott napozóhelyére csúszik, és gyűrűkbe tekeredve vagy testét hullámokba rendezve várja...

...egy csupán 3,5 cm-es közeli rokon fajt (P. pygmaeus) írtak le. Életmódja: helyben maradó édesvízi halfaj, életmódjáról nagyon keveset tudunk. Első életéve végén ivarérett. Tápláléka: főként apró rákok, rovarlárvák, vízirovarok,...

...max. 40 cm-ig. Élőhelye: az európai tengerparti vizek és a tengerbe torkolló folyók az Északi- és Balti-tengertől Olaszországig és Dalmáciáig. Életmódja: vándorló faj, ősszel felfelé úszik a folyókban, ahol a...

...Észak-Olaszország nagyobb folyóinak (pl. Pó, Brenta, Piave) középső szakaszai, ritkábban tavak (Lago Maggiore, Garda-tó stb.). Életmódja: hasonló a vésett ajkú paducéhoz, kedveli a sekély, de sebesen áramló vizek alatt húzódó...

...odatorkolló nagyobb folyók. Hazánkban 1872-ben fogták először a Dunában, azóta a Dunántúl folyó- és állóvizeiben általánosan elterjedt. Életmódja: a 80-150 ikrát a hím őrzi. Kapcsolódó fórumok: piros folt a mellen...

...Azovi-tengerbe ömlő Kubán vízrendszerében. Életmódja: a Fekete-tenger keleti felébe ömlő folyókban élő és ott a mi vésettajkú paducunkat helyettesítő faj biológiája még csak nagyon kevéssé ismert, miután helyi halászati szempontból...

...cm, max. 25 cm. Élőhelye: brakkvizek, lagúnák, gyakran az iszapon vagy a tengerifű között. Életmódja: március-májusban ívik. A hím készítette fészekbe 5-10 nőstény is ikrázik (153 000-307 000 ikra). Berg-géb...

...ma már nagyon ritkák. Élőhelye: az Adria parti vizei, ahonnét ívni a Pó-síkság folyóiba vonul. Életmódja: a tengerből felúszik a folyókba; biológiája még csak nagyon kevéssé ismert. A folyóvizek szennyezése...

...vagy hordalékos mederben tartózkodik. Biológiája alig ismert. A fiatalok valószínűleg azokkal az apró fenéklakókkal élnek, amelyek a kövek, vízbe került faágak vagy a belógó gyökerek algabevonata között rejtőznek, az idősebb...