A filozófiai és pszichológiai gondolkodás története szorosan kapcsolódik a tudat problémájának különböző jellegű megoldásaihoz. Ezért mielőtt hozzáfognánk a tudat modern elméletének kidolgozásához, célravezető áttekinteni ezen elmélet történetét hogy megértsük korunk gondolatát, ennek az a legbiztosabb útja, hogy nyomon követjük, miképp jutott el ahhoz az emberiség…”
A tudati jelenségek tapasztalati megismerésének nehézségei, a tudat-mechanizmusok megfigyelhetetlensége különböző misztifikációkra adtak alkalmat a tudat természetét illetően. A tudat problémája először – még az őskor homályában – gyakorlatilag jelent meg az emberiség előtt, elsősorban az álmok, az embereket rémisztő ájulások rejtélyének s a könyörtelen halál előtti rettegés-érzésnek a formájában. De a tudat lényege és megismerhetősége körül folyó viták napjainkban sem csitultak el. Egyesek feltételezik a tudat megismerhetőségét, sőt azt állítják, hogy az emberi tudás valamennyi faja közül épp a tudat tényeire vonatkozó ismereteink a legmegbízhatóbbak. Mások viszont kategorikusan tagadják a tudat megismerésének lehetőségét, mint például du Bois-Reymond, aki azt hangoztatta, hogy a tudat megértésére irányuló kísérlet éppolyan hiábavaló, mint kinézni az ablakon, hogy meglássuk magunkat, amint az utcán sétálunk. Véleménye szerint, bár éppen szubjektív világunk az első valóság, amellyel találkozunk, bár millió és millió oldalt szenteltek már e világ leírásának, a tudat sohasem szabadulhat meg saját természetének rejtélyességétől. Az ehhez hasonló nézetek képviselői úgy vélik, hogy saját gondolatainkat és érzéseinket sohasem foghatjuk fel, éppen azért, mert ezek – mi vagyunk, ezek saját „Énünk” állapotai. A lelkivilág a lét egy sajátos típusa, a háromdimenziós, anyagi világgal összehasonlítva egy másik dimenzióban elhelyezkedő világ.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány