Napjainkban bizonyára nincs olyan ember, aki ne hallott volna a jógáról. Emberek tízezrei szinte naponta mennek a különböző helyi jóga stúdiókba, szabadidőközpontokba, vagy tolják arrébb a bútorokat a nappaliban, hogy szenvedélyüknek hódolhassanak. A kedvező hatásokról illetve a fogalom mélyebb bemutatásáról a későbbi cikkekben lesz majd szó, most azonban nézzük meg, hogy honnan is ered a jóga, mely nem csupán testmozgás, hanem egy életmód, a hindu filozófia magasiskolája.
Tulajdonképpen a jóga egy gyűjtőfogalom, mely az összes kozmikus elvet magába foglalja és jelentése egység. Azt már az elején leszögezhetjük, hogy a ma ismert jóga a kezdetekben, majd’ 3500 évvel ezelőtt közel sem így festett, mint most. Sőt, egyes 6-7000 éves ábrákon különböző meditáló embereket ábrázoltak, melyből arra lehet következtetni, hogy az egész filozófia sokkal idősebb, mint gondolnánk.
A jóga létjogosultságára még a fentebb is említett kr. előtti 1500-as évek idején jöttek rá a meditáló bölcsek, akik mint egy spirituális megvilágosodást úgy ismerték azt fel. Az első írásos emlékek a jogáról kb. 3000 évesek, az első írásos jóga tanok pedig már több, mint 2000 éve megjelentek; ez Patadzsali négykötetés jóga-szútrája volt. A leghíresebb és sokak által a legteljesebbnek, legelfogadottabbnak tartott jóga-írás a Hatha-jóga-pradípiká. Szerzője Szvámí Szvátmáráma volt, a keletkezését a 14. század környékére helyezik. A ma ismert jóga keletkezését az 1800-as évek közepére teszik.
A jóga szó egyébként a szankszkrit judzs szócskából származik, melynek jelentése egyesít, összeköt. Általánosan a jóga négy változatát különböztetjük meg; bhakti jóga, karma jóga, dzsána jóga, és rádzsa jóga, melyekről részletesebben lesz majd szó a későbbi cikkekben, illetve mindezeken túl kitérünk még az egyes fogalmakra, filozófiákra és a foylamatokra is, hiszen a jóga mindenek felett egy folyamat, az örökös átalakulás folyamata. Mi más bizonyítaná mindezt jobban, mint témánk hosszú évezredes történelme.