Kezdőlap / Állatok / Hüllők / Leopárdsikló Elaphe situla élőhelye

Leopárdsikló Elaphe situla élőhelye

A leopárdsikló tetszetős külsejéről kapta a nevét, természetesen a leopárdról. Nagyon szereti a napsugarakat gyakran a napozóhelyen marad még naplemente után is, ekkor a talajból kisugárzó hőt használja fel. Párzása májusra vagy júniusra esik. A hím ezalatt párjára akaszkodik, annak tarkójába harapva. Ha a nőstény még nem kész a párzásra, gyorsan kisiklik a harapás elől, így a hím kénytelen odébbállni. Maga az aktus órákig eltarthat. A pár eközben mozdulatlanul fekszik, vagy éppen izgatottan tekereg ide-oda. A nőstény 3-5 feltűnően nagy, lágy héjú tojását júliusban vagy augusztusban vastag mohapárna alá, kövek repedésébe vagy nyirkos üregbe helyezi. A tojásból kikelő fiatalok 30-35 cm hosszúak: 10-14 nap elteltével vedlenek először. A leopárdsikló október-novemberben vonul föld alatti rejtekére téli álmot aludni. Tápláléka: elsősorban egerek, de madarakat is fog, azok fészkeit is kifosztja, és néha egy-egy gyíkot is elejt. Leopárdsikló Elaphe situla egyéb érdekességei: amikor a leopárdsikló lassan becserkészte áldozatát, testének elülső felét oldalra S alakban visszahajlítja, majd villámgyorsan rávág. Testével többször szorosan körbetekeri a zsákmányt, hogy megölje. Ha ez megtörtént, lazít szorításán, megkeresi az állat fejét, és annál fogva kezdi el lenyelni. Bár e faj tartása meglehetősen nehéz, a kígyókedvelők újra meg újra befogják, hogy terráriumukba rakhassák. Mivel élőhelyei is egyre jobban fogyatkoznak és elszigetelődnek egymástól, a leopárdsikló máris megritkult.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Kecskebéka fejlődési rendellenességek

A kecskebékáknál felfedeztek fejlődési rendellenességeket, amelyek miatt már környezeti mérgezés hatására is gyanakodtak, onnan adódnak, …

Leave a Reply