LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Jegyei: igen nagy, erőteljes alkatú sikló, hosszúkás, felül barna fej, a szemtől a szájszegletig érő sötét csík és tarajos háti pikkelyek jellemzik. Többnyire egyöntetű sárgásbarna vagy barna hátoldalát 4 hosszanti csík díszíti, amelyek hátrafelé haladva fokozatosan elhalványulnak, majd eltűnnek. A has sárgás, sok példányon sötét pettyekkel hintett. A fiatalok színezete feltűnő: sárgás- vagy világosbarna alapon nagy, sötét- vagy feketésbarna jegyek a háton és az oldalon, valamint kontrasztos világos-sötét rajzolat a fejen. A kifejlett testhossz 150-160 cm-re rúg, ritkán 200 cm is lehet. Elterjedése: Közép- és Dél-Olaszország (beleértve Szicíliát is), valamint szigetszerű foltokban Észak-Olaszországban. Honos továbbá Isztriától a Balkán déli részén át Délnyugat-Ázsiáig. Egy elszigetelt populációja Romániában is megtalálható. Élőhelye: a mérsékelten nedves tájakat szereti, pl. a ritkás, sok rejtekhelyet kínáló berkeket, a köves, de növényzettel borított hegyoldalakat és a napsütötte, bozótos erdei tisztásokat. A megművelt föld-parcellákat elválasztó, elgazosodó kőfalakon is megél.
Életmódja: a négycsíkos sikló meleg időben főként szürkületkor és éjszaka aktív; viszont nappalra sem feltétlenül rejtőzik el, hosszasan elidőzhet a félárnyékban. Ha óvatosan közelítünk hozzá, csak vonakodva kúszik odébb, vagy ott is marad pihenőhelyén. Megriasztva viszont nagyon gyorsan elbújik. Ha sarokba szorítják, hangosan sziszeg, de csak ritkán harap. A négycsíkos sikló zömmel a talajon mozog. Viszonylag lassú állat, de nagyon ügyesen mászik a bokrok ágain, sőt a fákra is felkúszik.
