Lisztérzékenység

Egyes érzékeny emberekben a búzából, zabból, árpából és rozsból őrölt lisztből készült élelmiszerekben levő fehérje, a glutén által kiváltott reakció károsítja a vékonybélben található, a felszívódásért felelős apró bélbolyhokat.
Ezt a rendellenességet lisztérzékenységnek, cöliákiának hívják. A vékonybél felső szakasza károsodik, ami fogyáshoz, valamint vitamin – és tápanyagvesztéshez vezet. Ezért a lisztérzékeny egyéneknél gyakran lép fel vérszegénység. Az ő esetükben a szigorúan gluténmentes diéta általában javulást hoz.
A lisztérzékenyek diétája kizárja a búza-, zab-, árpa- és rozslisztből készült ételeket, például a főtt tésztát, a kuszkuszt, a gabonapelyheket, a süteményt és kekszeket. A gluténtartalmat általában feltüntetik a csomagoláson, ezért fontos, hogy a tápanyagok listáját figyelmesen olvassuk el. Kerülendők azok a készítmények, amelyekben módosított keményítő-, vagy liszt alapú adalékanyagok találhatóak. Nem ajánlott az árpából főzött italok, pl. a sör fogyasztása sem.
Ha módunkban áll, az étrend kialakítását célszerű tapasztalt dietetikusra bíznunk.
A liszt érzékenyek számára összeállított szakácskönyvekben találhatunk gluténmentes ételrecepteket. A tiltott ételek helyett fogyasszunk burgonyát, hüvelyeseket, rizst, kukoricát, diót és mogyorót. Némi ötletességgel változatossá tehetjük az étrendünket akkor is, ha gluténmentes diétára kényszerülünk. Sokszor csupán fantázia kérdése, hogy a gond nélkül felhasználható alapanyagokat hogyan párosítjuk, mit készítünk el belőlük. Az pedig, hogy például tésztákat nem fogyaszthat a lisztérzékeny személy, valljuk be, nem jelent olyan hatalmas problémát. A legtöbb tésztával kínálandó szósz, vagy mártás ugyanolyan finom rizzsel fogyasztva is, és így nem kell tartani a nem kívánt allergiás reakciótól sem. Ráadásul a rizs alapvetően egészséges tápanyag, és a nap folyamán hosszú időre energiával látja el a szervezetet.