Állategészség védelem: A proteázinhibitorok

Az aratást követően (az utóérés idején, egy-két hónapig) a búza, az árpa, a kukorica szemtermése is tartalmaz aktív proteázinhibitort. A proteázinhibitorok egy része hőérzékeny, más részük hőstabil, ezért hőkezeléssel (pörkölés, toszterezés, autoklávozás) a proteázinhibitoroknak csak egy részét tudják inaktiválni. A proteázinhibitorok jelenlétének klinikai tünetei: csökkent testtömeg-gyarapodás és takarmányértékesülés, hasmenés (a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Karen Marie Moning – A hajnalra várva

Karen Marie Moning A hajnalra várva című könyve 2011-ben jelent meg a Kelly Könyvkiadó gondozásában. A hajnalra várva című könyv a Tündérkrónikák sorozat harmadik része. Az oldalszám 284. MacKayla egy idealista naiv divatbolond lány volt egészen addig, amíg Írországba nem vetette a sors. A Dublinban töltött néhány hónap megváltoztatta ugyan, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Goitrogén peptidek

Napjainkban kb. 300 goitrogén anyagot ismerünk. Elsődlegesen a keresztesvirágúak (repce, káposzta, karfiol, kelbimbó stb.) és a pillangósok (szójabab, földimogyoró) családjában fordulnak elő. A goitrogének nagy többsége tioamidés anilincsoportot tartalmazó glikozid. A tioglikozidok önmagukban hatástalanok, enzimes hidrolízis során azonban a goitrogén anyag (tiocianát, izotiocianát stb.) szabadul fel belőlük. Az utóbbi biológiailag …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A takarmány idő előtti felhasználása (mérgező növények és antinutritív faktorok a takarmányban)

Általában az antinutritív jelenség fogalomkörébe foglalható össze minden olyan, növekedést, fejlődést gátló, lassító vagy a táplálék értékesülését rontó hatás, amely a táplálékkal eredeti koncentrációban éri a szervezetet, de az elvárható termelés romlásán kívül klinikailag észlelhető kóros tüneteket nem okoz. Az antinutritív vegyületek nagyobb koncentrációban, feldúsult állapotban (pl. VEPEX, eső utáni …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A mikotoxikológiai esetek

A mikotoxikológiai esetek rohamos növekedése összefüggésbe hozható az intenzív növénytermesztés és az üzemi állattartás elterjedésével. Általánosan megállapíthatjuk, hogy hazánk éghajlata rendkívül kedvez a penészgombák elszaporodásának. A növénytermesztésben a penészgombák évről évre növekvő szaporodása együtt jár a hosszú tenyészidejű fajták elterjedésével, a termesztett gabonafélék ellenálló képességének hiányával, a monokultúrák térhódításával, a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A penészedés

Jelentős gazdasági kár származik abból, ha a takarmányban a tömeges penészesedés során a szövetekre, a sejtmembránra, az oxido-redukciós rendszerre, az enzimekre káros vegyületek keletkeznek. Ezek az anyagok tömeges elhullást, vérkeringési zavart, vizenyős beszűrődéseket, agyvelőlágyulást, máj- és veseelfajulást válthatnak ki. Táplálkozási láncunkban évről évre nagyobb veszélyt jelentenek a takarmányokban, élelmiszerekben elszaporodó …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A takarmány gombás eredetű szennyezettsége

Állati eredetű fehérjetakarmányokat (húsliszt, vegyes állati fehérjeliszt stb.) takarmányozási célra forgalomba hozni vagy felhasználni csak akkor szabad, ha a szalmonellaés lépfene-baktériumokra vonatkozó vizsgálat eredményei negatívak. Számítani kell arra, hogy technológiai hiba következtében a termék utólag fertőződik (pl. gümőkór, lépfene, szalmonella) vagy az importált takarmányféleségekben fordulnak elő olyan szalmonellatörzsek, amelyeket hazánkban …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A mikrobaszám emelkedése

Emésztőszervi megbetegedéshez vezethet a normál bélflóra megváltozása is, amire a takarmányban az egyes baktériumcsoportok elfogadható csíraszáma meghaladásával kell számolnunk. Ilyenkor is rendszerint a rendellenes bomlástermékek válthatnak ki hasmenést, bélgyulladást, bélsárpangást, májelfajulást, veseelégtelenséget stb. A konzervben kiszerelt takarmányok szalmonellát nem tartalmazhatnak. Az enterobaktériummal való szennyeződésre a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelet …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A biogén aminok kóros hatásai

A biogén aminok kóros hatásai lehetnek: az enzimműködés zavarai, májelfajulás, májműködési zavar (acetonémia), csökkent tömeggyarapodás és takarmányértékesülés, tömeges elhullás, a tojás keltethetőségének csökkenése, befulladás, nitrit jelenlétében a karcinogén N-nitrózaminok prekurzorai. A biogén aminok csökkentési lehetőségei: a takarmány rothadásának meggátlása, az állathullák, vágóhídi, tejfeldolgozási, keltetői stb. hulladékok azonnali feldolgozása. A biogén …

Érdekel a cikk folytatása? »