LifePress Életmód magazin

A napsugárzást a talaj felső rétege a vízzel, növényzettel, épületekkel együtt elnyeli, így azok a felettük lévő levegő réteggel együtt a visszasugárzás, csereáramlás (konvekció) révén felmelegszenek. Ez a jelenség mintegy 1-2 km-es magasságban következik be. Általában a talaj feletti rétegek mindig melegebbek, mint a magasabban elhelyezkedők, ami teljesen ellentétes hőrétegeződést …

A levegő vízpáratartalma 0-4% között ingadozik, a hőmérséklettől függően. Magyarországon általában magas a levegő nedvességtartalma. A levegő nagy relatív páratartalma elősegíti az alacsony vagy a magas hőmérséklet káros hatásának érvényesülését. Alacsony hőmérséklet esetén nő a levegő vezetőképessége, ezzel együtt nő a szervezet hőleadása is, ennek eredménye meghűlés, reuma lehet. Nagy …

A légkör gázelegyekből áll és körülveszi a Földet, amelyhez a gravitációs erő rögzíti. A légköri változások folyamatosak, ezekhez a szervezet alkalmazkodik, ezért az egyes válaszreakciók egyre kisebb mértékben jelentkeznek. A megváltozott földrajzi és meteorológiai viszonyokhoz a szervezet tartósan képes alkalmazkodni (akklimatizáció), a hirtelen változásokhoz pedig időlegesen (akkomodáció). A légkör egyes …

A jó, egészséges környezet megteremti annak a lehetőségét, hogy a termelést gazdaságosan és az állatállomány genetikai képességeinek minél teljesebb kihasználása mellett lehessen folytatni. Olyan állattartó létesítményeket és technológiákat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az állatok fertőzésmentes környezetben való tartását és elősegítik az állati termék közvetlen emberi fogyasztásra vagy élelmiszer-előállításra való …

A háziállatok szervezetének működésére meghatározó hatással van a környezet, amelyet természetes és mesterséges területre oszthatunk fel. A természetes környezet még ma is igenjelentős tényező az állatok tartását illetően, jóllehet hosszú időn keresztül, évszázadokig, az állatok környezete döntően a természeti hatásoktól (éghajlat, táplálék, víz stb.) függött. A mai állattartási-állattenyésztési módszerek alkalmazása …

A csíraszegény környezet fenntartása biztonságos alapot adhat ahhoz, hogy eredményes termelést lehessen folytatni az állattenyésztésben. A fizikai eljárások során alkalmazható száraz és nedves hő, UV- és gamma-sugárzás, a kémiai módszerek esetében használhatók gáz, folyékony és szilárd halmazállapotú vegyszerek, valamint felületaktív anyagok. Külön említést érdemel az aeroszolos fertőtlenítés, amikor a vegyszer …

Szabályként alkalmazható az a gyakorlat, hogy lovakat és szarvasmarhákat négyesével-hatosával egymáshoz kötve kell az úton úgy hajtani, hogy az úttest fele szabadon maradjon, minél kisebb közlekedési akadály keletkezzék. Célszerű az állatokat földutakon hajtani, elkerülve állattartó telepeket és más állatok legelőit. Az itatást előre kijelölt kutaknál kell megtervezni. Ha menet közben …

A szállítás során jelentkezik a testsúlycsökkenés, ami az állatokon a szállítási távolság, a mikroklíma, a szállítás módja és a fogadás körülményei szerint alakul ki. Esetenként számolni lehet minőségi romlással is. Intenzíven tenyésztett sertésfajták szállításakor a fokozott stresszérzékenység miatt ún. PSE (Pale, Soft, Exudative – sápadt, puha és vizenyős) hús alakul …

Az állattartó telepeken belüli istállók állományai egymás közötti fertőzésének kiküszöbölésére külön egységként kell kezelni a tenyésztő és az árutermelő részt. A termelőegységtől elkülönítetten kell kezelni az ún. fertőzésre gyanús épületeket (megfigyelő, betegistálló, kényszervágóhíd, boncolóhelyiség). Az idősebb állatok a telepen előforduló kórokozók nagy tömege miatt könnyen megfertőzhetik a fiatalabbakat a trágya …

A fogadó állomány védőoltása csupán ritkán válik szükségessé, esetenként akkor, amikor fertőzés behurcolása valószínűsíthető. Mindezek elkerülésére a bevitelre szánt állatokat el kell különíteni, meg kell figyelni (általában 30 napig, sertés és vaddisznó esetén 40 napig, baromfit és nyulat pedig 21 napig). Ha a betegség már lappangott az állatban, akkor az …