A gyermek életének első éveiben legtöbbször úgy nevezi saját magát, ahogy környezete hívja őt. Kezdetben saját maga számára is inkább úgy létezik, mint tárgy más emberek számára, s nem mint szubjektum azokkal szemben. Önmagát csak a tevékenység és az érintkezés fejlődésének eredményeként tudatosítja. Ez azonban a tudati fejlődés viszonylag kései terméke, és alapként feltételezi, hogy a gyermek valóságosan gyakorlati szubjektummá vált, aki elkülöníti magát a környezettől. Az öntudat kialakulása az individualizáció folyamatához kapcsolódik, a személyiség erői és integritása növekedésének folyamatához. Nem a tudat születik meg az öntudatból, az „Én”-ből, hanem az öntudat jön létre a személyiség tudatának fejlődése során, abban a mértékben, ahogy a személy valóban önálló szubjektummá válik.
Kiváló orosz pszichológusok, mint A. Galics, A. Potyebnya, I. M. Szecsenov és mások, a tudat és öntudat fejlődését szubjektum és objektum szétszakíthatatlan egységében vizsgálták, mivel úgy vélték, az ember egy és ugyanazon időben megy keresztül közvetlen környezetének és önmagának a tudatosításán, azaz, hogy az ember kezdettől fogva úgy jelenik meg, mint egyszerre „Én” és „nem-Én”. A gyermeki pszichikum fejlődéséről szóló elméletében A. Galics abból indult ki, hogy e fejlődés a saját létezés érzésével veszi kezdetét, melyben még nincs jelen sem önmagunknak, sem a külvilágnak a tudatosítása, minthogy még nem lépett fel benne a belső aktív princípium és a külső érzet ellentéte. Az a mód, ahogy el6ször önmagunkkal ismerkedünk meg és leljük fel magunkat a környező tárgyak káoszában, ez a mód nem csupán a belső érzésen alapul, hanem a külvilágból nyert benyomásokon is. A tagolatlan pszichikus állapotoknak a tudatosultakba való átalakítása azon képesség kialakulásának eredményeként megy végbe, amely lehetővé teszi egyrészről a hozzám, másrészről a külvilághoz tartozó állapotok elválasztását, megkülönböztetésüket és szembeállításukat.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Az ember társas lény
Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és …