LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Létezik olyan álláspont, amely szerint a fiziológiai és a pszichikai azonos jelenségek, amelyek csak annyiban különböznek egymástól, hogy különböző viszonylatokban vizsgáljuk őket. A fiziológiai és a pszichikai viszonyának problémája ily módon annak kérdésévé változik át, hogy „miként viszonylanak egymáshoz egy és ugyanazon jelenségnek, az agy visszatükröző, reflexes tevékenységének különböző jellemzései (minőségei, meghatározásai stb.)”.
Elhangzott olyan vélemény is, hogy felül kell vizsgálni az eszmei és a pszichikum viszonyának hagyományos megközelítését, és ki kell zárni az eszmei fogalmát a pszichikus jelenségek jellemzőinek köréből. Ezen álláspont szerzőjének nézete szerint az eszmei kategóriája a pszichikum mint agytevékenység elemzése során „felmondja a szolgálatot”. Igazi szolgálatot az elemzésben csak az anyagi kategóriája tehet. Olyan állítással is találkozhatunk, hogy az eszmei kategóriája az animisztikus, vallásos idealisztikus gondolkodásmód szánalmas maradványa. Ennek az álláspontnak a kritikai vizsgálata különösen időszerű, mivel napjainkban a biológiai szabályozás elméletét külföldön gyakran arra használják fel, hogy megalapozzák az agy egy olyan felfogását, amelyben a tudat tényezőjének – lényegét tekintve – immár egyáltalán nem jut hely. (Micsoda elképesztő paradoxon!) A tudatot az éterhez hasonló metafizikai kategóriának tekintik, amivel a tudománynak nincs mit kezdenie.
Néha az eszmeinek az anyagra való redukcióját jelölik meg annak mutatójaként, vajon következetesen érvényesítik-e a materialista monizmus alapelvét. „Meg kell értenünk, hogy amikor a következetesen materialista pszichológusok a pszichikait anyagi jelenségként, az anyag sajátos mozgásformájaként fogják fel, akkor nem tévednek: ha másként járnának el, nem lennének többé materialisták.”
