Soltvadkert a Duna-Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában, Kecskeméttől kb. 45km-re délnyugatra fekszik. A várost 1376-ban alapították. Akkor még Vadkertnek nevezték, csak 1900 óta hívják Soltvadkertnek. Az 1990-es évekre a kistérség központjává vált, ezért 1993-ban elnyerte a városi rangot is. Lakossága nagy részének megélhetését a szőlő- és gyümölcskultúra biztosítja. …

Bogács, a Bükkaljai Borvidék központja Dél-Borsodban, a Bükk hegység kiszélesedő völgyében fekszik. Miskolctól 30, Egertől 18, Mezőkövesdtől 11 kilométerre fekszik. A település neve egy ószláv szóból, a bogatu-ból eredeztethető, melynek jelentése gazdag. Nemzetközi hírű a termálfürdője és borkultúrája. Kiváló üdülőközség. Rengeteg látványosságával várja pihenni és szórakozni vágyó vendégeit: Szent Márton …

Az 1092 hektáros védett terület Debrecen belterületén, annak északi részén, az egyetemvárosi résznél található. Területén különböző védett növény- és állatfajok élnek. Nevét a nagy, 100-120 éves fáiról kapta. A Nagyerdő látnivalói: a Békás-tó, Medgyessy sétány, Csónakázótó, Egyetemi park és a Botanikus kert Valamint érdemes betérni a következő szórakozó- és pihenőhelyekre …

A biomassza növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok összessége, melyek energetikailag hasznosíthatóak. A biomasszákkal fosszilis energiahordozók válthatók ki. Használatával a bányászott energiahordozók megtakaríthatóak, melyek felhasználásának elkerülésével csökkenthetjük a levegő szennyezettségét, megakadályozhatjuk a globális felmelegedést. Megújuló energiaforrás, mivel minden évben újratermelődik. Három féle módon használhatjuk fel: eltüzelhetjük, elgázosíthatjuk, vagy üzemanyagként …

A geotermikus energia hasznosítása során a Föld belsejéből származó hőt használjuk fel. A Föld belsejében átlagosan 30 °C-kal növekedik a hőmérséklet minden megtett kilométerenként. 1992-ben a geotermikus energiafelhasználás 80-90 ezer tonna kőolaj elégetésével keletkező energiát helyettesített csak Magyarországon. A geotermikus energia megújul, kifogyhatatlan, de termálvíz formájában nem kiapadhatatlan. Olcsó energiát …

A víz energiáját már nagyon rég óta használja az emberiség különböző feladatok elvégzésére. A folyók, tavak és tengerek mechanikai energiáját alakítjuk át ma már elektromos energiává, míg régen közvetlenül mechanikai energiává. Az átalakítható energiamennyiség növelése érdekében a folyóvizeket gátak segítségével felduzzasztják, majd az erőműben a turbinákra engedik. A lezúduló víz …

Aktív és passzív energiatermelés: e két módja létezik a napenergia hasznosításának. A napból érkező energiát naperőművekben alakítják át elektromos árammá. A passzív módszer használatakor az üvegházhatást használjuk ki hő termeléséhez. Ez a napenergia-hasznosítás ág főként akkor használható, amikor a külső hőmérséklet hatására az épület hőmérséklete már lecsökken, ugyanakkor a napsugárzás …

Európa szélenergia hasznosítását 2008-ban Németország vezette 23903 MW elméleti maximum teljesítménnyel. A második helyen Spanyolország állt 16740 MW-tal. Európa többi országa jelentősen le van maradva a szélenergia hasznosításában. Dániában az összes áramfelhasználás 21,3%-át fedezi a szélerőművekben termelt energia mennyisége. Az EU-27 átlaga 3,8% volt. Megállapíthatjuk, hogy a volt keleti blokk …

A szélenergia egy megújuló energiafajta. Rohamosan terjed az egész világon (főleg Európában), mivel környezetvédelmi előnyei és az alacsony költsége miatt egyre népszerűbb. Viszont 2006-os adatok szerint a szélerőművek által termelt energia az egész Földön használt energiájának csak az 1%-át teszi ki. A szélenergia kitermelését ma már szélturbinákkal végzik, mely lapátjait …

A megújuló energiát valamilyen természeti jelenségből nyerhetjük folyamatosan ki. Ezt megújuló energiaforrásnak nevezzük. A fenntartható fejlődés alapelveivel összhangban van, vagyis nem árt a környezetnek, de a civilizációs fejlődésnek sem állja útját. Előnyük, hogy nem szennyezik a környezetünket, úgy mint a nem megújuló, fosszilis energiaforrások. (Például a kőszén vagy az urán) …