Nigéra népességének legnagyobb részét három népcsoport alkotja: a jorubák, a hausák és az ibók. Nem meglepő, hogy a Közép-Afrikára jellemző hőség meghatározza a bennszülött népek ruhaviseletét. Az ibók serdülőkorig alig valamit vagy semmit nem viselnek. Ezután a férfiak ágyékkötőt és bő pólót hordanak, a nők pedig különféle lepeldarabokba csavarják testüket …

A jegesmedve nagy szerepet játszik az ökológiai egyensúly fenntartásában, mint élőhelyének csúcsragadozója. Ritkán él 25 évnél tovább, a legidősebb vadon élő jegesmedve 32 évesen pusztult el, míg a fogságban tartott példányok közül egy nőstény 43 évet élt. Pusztulásuk oka a természetben nehezen érthető, mert viszonylag kevés elhullott jegesmedvét találni meg …

A jegesmedve (Ursus maritimus) a világ legnagyobb földi ragadozója és a második legnagyobb testű medveféle is egyben. A felnőtt hím 350- 680 kg-ot nyom, a nőstény kb. feleannyit, 150-249 kg-ot, bár amikor vemhes, 500 kg-os is lehet. A hím 2,4-3 méterre, a nőstény 1,8-2,4 méteresre nő meg, a nagytestű emlősök …

A nyuszt (Martes martes) a menyétfélék családjába tartozó, házimacska méretű állat. Hossza legfeljebb 53 cm, amihez 25 cm-es bozontos farok is tartozik. A hím valamivel nagyobb a nősténynél, átlagosan másfél kilót nyom. Szőre sötét vagy világosbarna, és a téli hónapokban hosszabbra nő. Sárgás vagy krémszínű nyakfoltot visel. Lombhullató, kevert vagy …

A mandinka népcsoport Nyugat-Afrikában él, Szenegál, Gambia, Guinea-Bissau és Guinea-Conakry területén, illetve Burkina Faso-ban, Malin és Elefántcsontparton. Nyugat-Afrika egyik legnagyobb népcsoportja körülbelül 11 millió fővel. Malinke vagy mandinko néven is emlegetik őket. Kultúrájuk hagyományokban, zenében, rítusokban gazdag. Legtöbben földművelők, mogyorót, rizst, kölest, kukoricát, édesburgonyát termesztenek és kecskét tartanak. Mivel elsősorban …

A maszájok valaha Kelet-Afrika síkságait uralták, híres pásztorkodó és harcos népként, bár ez a rangjuk idővel elhalványult. A maszájok számára a szarvasmarha a legfontosabb, ételként pedig a tej és a hús a legértékesebb. Régebben csak a pásztorokodásból megéltek, más ételféleségekhez csere által jutottak, ma már viszont növényt is kell termeszteniük. …

A nyugati-afrikai fulaniké a legnagyobb nomád népcsoport a világon. Magukba olvasztottak egy sor más népet is, mialatt az iszlám vallás tért hódított. A fulanik eredete vitatott, sokan úgy tartják, hogy észak-afrikai vagy arab eredetűek, világosabb bőrük és kevésbé göndör hajuk alapján. Jóllehet újabb kutatások azt mutatják, hogy észak-afrikai és szub-szaharai …

A dogonok a sziklás hegyekben laknak Burkina Faso területén és Mali délkeleti részén. Afrika más népcsoportjaiból azzal tűnnek ki, hogy saját kultúrájukat megőrizték és tovább vitték még az iszlám hódítása idején is. Az 1930-as évekig a külvilágtól teljesen elszigetelve éltek, és minden külső hatásnak ellenálltak. Szájhagyomány szerint a Niger folyó …

A chewa szó szótári jelentése szerint olyan ember, aki a malawi bantu nyelvet beszélő közösség tagja. A chewa vagy más néven cewa, chichewa kultúra időszámításunk előtt az első évezredben is létezett már Afrikában. Elsősorban Zambia, Zimbabwe és Malawi területén élnek. Az éghajlat szubtrópusi, tengerszint feletti magasságtól függően az átlagos évi …

Az európai borz erős testfelépítésű állat, kis fejjel, rövid nyakkal, zömök ék alakú testtel és rövid farokkal. Lába az ásásra alkalmas, erős, nem visszahúzható karmokkal. A kifejlett borz 25-35 cm mags, 60-90 cm hosszú, 12-24 cm-es farokkal. Testsúlya az év során változó, tavasztól őszig növekvő, és legnagyobb a téli álom …