Az erszényes farkas vagy más néven tasmán tigris kipusztulásában közre játszott az a feltételezés, hogy a juhnyájakat tizedelte. Az faj utolsó évtizedeiben néhány csoport küzdelmet kezdett vívni a kihalásra ítélt faj megmentéséért, de a kormány nem tett semmit 1936 júliusáig. Két hónappal később a legutolsó példány egy tasmániai állatkertben pusztult …

Hetvenöt évvel ezelőtt pusztult el a legutolsó erszényes farkas – egy kutyaszerű, tigrismintázatú ragadozó – egy tasmániai állatkertben. Ez az állat, mely négymillió évig állt a táplálkozási lánc felső végén Ausztráliában és a környező szigeteken, azért halt ki, mert a juhnyájak megtizedelésével vádolták és jutalmat fizettek kilövésükért. Ma kutatások szerint …

Annak ellenére, hogy az egyiptomi gizai piramisok iránti érdeklődés egyre növekszik, valójában az amerikai kontinensen több piramist találhatunk, mint a világ többi részén együttvéve. Az olmékok, maják és aztékok mind piramisokat építettek isteneik számára és uralkodóik sírhelyéül. Sok városállamukban a piramis a mindennapi élet középpontjában állt, itt végezték szertartásaikat, az …

A VIII. és IX.század vége között valamilyen, egyelőre ismeretlen esemény alapjaiban rázta meg a maja civilizációt. A klasszikus kori városok délen egymás után elnéptelenedtek, és i.sz. 900-ra a civilizáció azon a területen összeomlott. Ennek oka egyelőre ismeretlen, bár a tudósok felállítottak néhány elméletet. Vannak, akik szerint a IX.századra a maják …

A klasszikus kor, amely i.sz. 250 körül kezdődött, a maja birodalom aranykora volt. Mintegy negyven jelentős nagyváros épült, mint például Tikal, Uaxactun, Copan, Bonampak, Dos Pilas, Calakmul, Palenque vagy Rio Bec. A nagyvárosok népessége 5000 és 50000 fő között váltakozott, a virágkoban pedig az egész maja népesség elérte a kétmillió …

A legkorábbi maja letelepedés időszámításunk előtt 1800-ra datálható, ezt nevezik preklasszikus (vagy más néven formatív) kornak. A korai maják földművelők voltak, olyan növényeket termesztettek, mint a kukorica, bab, tök, vagy a manióka. A preklasszikus kor közepén – kb. időszámításunk előtt 300-ig – a maja földművelők elkezdtek terjeszkedni mind az alföldeken, …

A maja birodalom, a mai Guatemala alföldjein található központjával, virágzását az időszámításunk szerinti VI.században érte el. A maják kivételesen magas szintre fejlesztették mezőgazdaságukat, agyagművességüket és fazekasságukat, a hieroglifa-írást és naptárkészítést, valamint a matematikát. Számos építészeti remeket és szimbólumokban gazdag művészeti alkotást hagytak maguk után. I.sz. 9oo óta azonban legtöbb nagyvárosuk …

Az első európai, aki eljutott Mexikóba, Francisco Hernández de Córdoba volt. Kubából érkezett Yukatánba három hajóval, száz emberével 1517-ben. Amikor visszatért Kubába, az ő jelentésére Diego Velásquez kormányzó Hernán Cortést küldte nagyobb erőkkel Mexikóba. Cortés 1519-ben ért partot Tabasco városánál, ahol az őslakosoktól sokat hallott a nagy azték civilizációról, melynek …

Az aztékok intenzív földművelésen és öntözésen alapuló mezőgazdaságuknak, valamint erős katonai szervezettségüknek köszönhetően sikeres államot, majd birodalmat építettek ki. 1428-ban Itzcoatl vezetésével az aztékok szövetséget kötöttek több népcsoporttal, a texocanokkal és a tacubanokkal, hogy megküzdhessenek a rivális a tepanecekkel. Itzcoatl örököse, I. Montezuma 144o-ben került hatalomra, őt az azték birodalom …

Az aztékok, akik minden valószínűség szerint egy észak-mexikói nomád törzsből eredtek, a XIII.század elején érkeztek Közép-Amerikába. Lenyűgöző fővárosukkal, Tenochtitlánnal ők váltak Közép-Mexikó domináns nagyhatalmává, összetett társadalmi, politikai, vallási és kereskedelmi rendszert kialakítva. A XV.századra a környező államok nagy része uralmuk alá került. A Hermán Cortés vezette spanyol konkvisztádorok leigázták az …