A miso (miszo) egy gazdag, sós fűszer, ami a japán konyha nélkülözhetetlen eleme. A japánok hagyományosan egy csésze miso levessel kezdik a napjukat. A misót ugyanakkor a többi ételük ízesítésére is használják. Készítésekor szójababot és néha gabonát (pl. rizst vagy búzát) kevernek össze egyfajta penészkultúrával, majd cédrusfa hordóban egy-három évig …

A Holt-tenger, amely Jordánia és Izrael partjai között található, a legsósabb tenger, de igen magas más ásványi anyagok koncentrációja is benne, mint a magnéziumé vagy a káliumé. A Holt-tengerről már sokat írtak a történelem során. Már az ókori egyiptomiak is tisztában voltak egyedülálló tulajdonságaival: bitument (az aszfalt egyik összetevőjét) vontak …

A vegetarianizmus nem a mai kor vívmánya, már az ókor egyes gondolkodói felfedezték maguknak, mint Zarathusztra és követői, Szókratész vagy Platón, de egyes népeknél is már régóta ismert életmód. A vegetáriánus szó a latin vegetabilis: növény szóból eredeztethető, ami arra utal, hogy az ilyen ember étrendjét a növényi táplálékokra alapozza. …

A kookaburra Ausztrália igen jellegzetes madara, Tasmániába és Új-Guineába is betelepítették (latin nevén Dacelo novaeguinae). Jellegzetes emberi kacagásra emlékeztető hangja már messziről feltűnik (innen származik a magyar Kacagó Jancsi elnevezése is, maga a kookaburra is hangutánzó szó, a widjauri eredetú guuguubarából származik) Többnyire hajnalban vagy kora este hallhatjuk. Ezt a …

A kacsacsőrű emlős ránézésre elég szokatlan teremtmény, a tojásrakó emlősök alosztályába tartozik. Legközelebbi rokona a hangyász, amely a kacsacsőrű emlőssel szemben szárazföldi állat. Kövületben megtalálták 130 millió éves maradványát, ami azt jelenti, hogy ez az állat már akkor létezett, amikor dinoszauruszok uralták a földet! A kacsacsőrű emlős Ausztrália keleti partjain …

A vombat Ausztráliában és Tasmániában élő erszényes emlős. Növényevő, föld alatti üregeiből éjszaka jön ki, hogy füvet és más növényeket keressen magának. Ásáshoz alkalmas erős mellső lába van, foga folyamatosan nő (mint a rágcsálóknak, ez egy-egy pár vésőszerű metszőfogat jelent). Három alfaja él Ausztráliában, a közönséges vombat, valamint az északi …

A farksodró, más néven kinkajou (latin nevén Potos flavus) ugyanabba az családba tartozik, mint a mosómedve és a vörös panda: a mosómedvefélékébe. Ennek ellenére inkább úgy néz ki és úgy viselkedik, mint egy kis majom. Mézmedveként is ismert, ezt az elnevezést puha világosbarna színű bundájáról kapta. Természetes élőhelye a Mexikótól …

Az almaecetről sokunknak a fogyókúra jut eszünkbe. Valóban sokan alkalmazzák sikerrel, de azon kívül, hogy diétánkat jól kiegészíti, számos egészségvédő hatással is rendelkezik. Az almaecet tulajdonképpen az almabor erjedésével jön létre. Mint a legtöbb ecet, tartalmaz ecetsavat, valmint némi tej-, citrom- és almasavat is. Színe halvány sárgásbarna, egy idő után …

Mi is a búzacsíra? A búzaszemnek az a része, amelyik a földben búzafűvé, majd búzanövénnyé fejlődik. Ha megnézzük a búzaszem felépítését, látjuk, hogy annak nagyon kis része, a szem súlyának csupán mintegy 2 és fél százaléka. Maga a búzaszem három nagyobb részre különül el. A héj kívülről borítja a magot, …

A cukormókus (Petaurus breviceps) egy kis termetű erszényes emlős, amely Ausztrália, Tazmánia, Új-Guinea erdeiben él, valamint az Indonézia körüli szigeteken. Ugyanabba a rendszertani alosztályba tartozik, mint a kenguru, az oposszum, a wombat vagy a tazmániai ördög. Színe általában szürkés, egy fekete csík fut végig a gerince mentén, farka vége szintén …