Az öntudat kialakulásának fokozatai a gyermeki fejlődésre is jellemzőek. A gyermek korábban ismer fel dolgokat és más embereket, mint önmagát. Jól tudott, hogy a kisgyermek saját magát nem az „én” névmással, hanem a nevén nevezi meg, tehát úgy, ahogy mások hívják őt: mások szavaival nevezi meg önmagát. Hasonlóképpen mások ítéleteivel ítélkezik önmagáról, mások értékeléseivel értékeli önmagát. Csak körülbelül hároméves korában kezdi használni a gyermek az „én” személyes névmást.
Önmagának az „én” névmás segítségével történő megjelölése nem csupán egy nyelvtani fogalom elsajátítását jelenti, hanem nyelvileg juttat kifejezésre egy, a személyiségen belül zajló átalakulást, amely az önazonosulással, önmagának a többi emberrel való szembeállításával, és hozzájuk való viszonyításával kapcsolatos.
Tehát előrehaladó értelmi fejlődése során az ember lépésről lépésre emelkedett fel a világ közvetlen-érzéki tudatosításának elemi fokától egész addig a legfelsőbb fokig, amelyen kezdte átlátni, hogy a valóság megismerésének általa alkalmazott eszközei és formái valami mások, mint a megismerés tárgya maga. Visszatükrözve a világot, a szubjektum egyben tudatosítani kezdte magát ezt a visszatükrözést, s ezáltal kezdte megérteni saját helyét az élet természeti és társadalmi körforgásában. Innen van az önelemzés, az önmegítélés és általában önmagának a gondolatok területén tevékeny lényként való tudatosítása.”
Az, hogy az ember a valósághoz és a többi emberhez való viszonyán keresztül tudatosítsa önmagához való viszonyát, szükséges előfeltételét alkotta a morális önértékelésnek. Ezzel az ember elérte a fejlődésnek azt a fokát, amelyen létrejött a lelkiismeret kategóriája, az egyénnek az a képessége, hogy saját cselekedeteit, gondolatait, érzéseit az adott közösségben létező, nem-kodifikált viselkedési normák, az emberek kölcsönviszonyait szabályozó elvek szempontjából értékelje.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Az ember társas lény
Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és …