Kezdőlap / Önismeret / Az öntudat tárgyát a tudat alkotja

Az öntudat tárgyát a tudat alkotja

Mind Galics, mind Potyebnya, mind pedig Szecsenov, egységben vizsgálva szubjektumot és objektumot, azt állítják, hogy a tudat egyszerre alakul ki mindkét formájában – mint tárgyi tudat és mint öntudat. Már a kisgyermekek, midőn tárgyakkal manipulálnak és megfigyelik e tevékenységük következtében a külvilágban lezajló változásokat, nemcsak cselekvéseiknek ezeket a tárgyait ismerik meg eközben, hanem önmagukat is. E folyamat során fokozatosan jutnak el egyrészt a tárgyakkal való cselekvéseik tudatosításához, másrészt annak a felismeréséhez, hogy ők maguk e cselekvések okai.
Az önmagunkra vonatkozó képzetek kialakítása olyan tudati aktus, amely lehetetlen a beszéd megléte nélkül. Potyebnya szerint saját lelkiállapotaink csak olyan mértékben tisztázódnak önmagunk előtt, amennyire mi magunk felfedezzük őket, és mintegy önálló létezést kölcsönzünk nekik, például felismerjük őket másokban vagy szóbeli kifejezést adunk nekik. Lelki életünknek azok a sajátosságai maradnak homályban előttünk, melyeknek semmiféle eszközzel nem adunk kifejezést, s melyeket nem pillanthatunk meg senki másban, egyedül önmagunkban. Pszichológiai vizsgálatok felderítették, hogy a beszéd már a szenzoros fejlődés szintjén elősegíti az öntudat kibontakozását, segítséget nyújt a gyermekeknek abban, hogy megkülönböztessék és tudatosítsák saját testük egyes részeit.
Az öntudat tárgyát a tudat alkotja, melyet tehát szembeállít önmagával. Ám ugyanakkor a tudat megőrződik az öntudatban annak mozzanataként, amennyiben önmaga lényegének megragadására irányul. Az öntudat eredménye a szubjektum tudása önmagáról. Ha a tudat szubjektív feltétele annak, hogy az ember a környező világban tájékozódhasson, akkor az öntudat nem más, mint az embernek saját személyiségében való tájékozódása.
Az öntudat és önismeret képessége kizárólag az ember sajátja, aki öntudatában a tudat, a közlés és a cselekvés szubjektumaként tudatosítja önmagát, s így közvetlenül viszonyul saját magához. Az öntudat csak ebben a formában létezhet, melynek alapvető sajátosságát és a tudattól való különbségét az alkotja, hogy az ember saját cselekedeteinek, érzéseinek, gondolatainak, viselkedési motívumainak, érdekeinek, társadalmi helyzetének átgondolására irányul.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Az ember társas lény

Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és …

Hozzászólás