Hüllők

Jegyei: testhossza 4-5 cm; pupillája függőleges résű. Hátoldalának színezete a sötétszürkéstől a kékesszürkén át a barnásig változhat. Hátán és lábának felső oldalán sok kis szemölcs van, amelyek oldalt szemölcssort alkotnak. Tenyerén három, kb. azonos nagyságú dudor látható. A nemek elkülönítése külsőre nagyon nehéz. A hímek nyáron gyakran petezsinórt cipelnek. Hanghólyagjuk …

Tarka korongnyelvű béka Jegyei: 6-7 cm-es, a valódi békákhoz (Rana) hasonló faj. Alapszíne világos vagy sötétszürke, barnás, olajzöld, sárgás vagy vörhenyes is lehet. Hátán és combjain rendszerint számos sötét, de világosan szegett folt van. A hát közepén világos csík húzódhat, amely azonban gyakran hiányzik. A fehéres has sokszor barnás pettyekkel …

Összehasonlítva a sárgahasú unkával, a vöröshasú unka északabbra, egészen Németország északi részéig és a Baltikumig is eljutott. Keleten sokkal mélyebbre behatolt a volt Szovjetunió erdőssztyep övébe, míg délen csupán a Balkán északi határáig található meg, a Földközi-tenger vidékén nem. Elterjedésének nyugati határvonala Németországot szeli át. Mivel túlnyomórészt 200 m alatt …

A csaknem 4-5 cm hosszú (csak kivételesen több 5 cm-nél), csakúgy, mint a sárgahasú unka, amelyhez hátoldala is hasonlít. Hasán azonban kiterjedtebbek a fehér pettyekkel hintett szürke vagy fekete foltok, köztük többnyire élénk narancsvörös színt látni, amely azonban lehet kifejezetten sárgás piros is, így összetéveszthető a sárgahasú unkaszínezetével. A vöröshasú …

A sárgahasú unka túlnyomórészt kisebb vizek lakója. Eltekintve téli szállásától, ideje nagy részét a vízben tölti. Nappalra leginkább elrejtőzik valahol, és csak estefelé élénkül meg. Árnyas kavicsgödrökben és erdei pocsolyákban azonban nappal is meg lehet figyelni. amint oldalra szétterpesztett lábbal lebeg a vízben, a felszínen „csüng”, vagy a sekély víz …

Közép- és Nyugat-Európa. Franciaországtól keleten a Fekete-tengerig, délen Dél-Olaszországig és Görögországig. Ezen az areálon belül négy alfajra osztható: a B. v. variegata Franciaországban, a Benelux államok tengerparttól távolabb eső részein, Nyugat- és Dél-Németországban, az Alpok térségében (ezért olykor hegyi unkának is hívják), Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és a Bal¬kán északi vidékein …

Hossza 4-5 cm. Teste lapos. Szemölcsös háta egyszerű barnás, szürke vagy olajzöld színű. A szemölcsökön egy-egy pórus nyílik, és (főként a hímeknél) apró szarutüske van rajtuk, amelyek az állatnak érdes tapintást adnak. A hasoldal bőre ellenben csaknem sima, feltűnő sárga vagy narancssárga színű, nagy szürke, szürkéskék vagy fekete foltok tarkítják. …

Farkatlan kétéltűek vagy békák A békákat felölelő rend latin neve is farkatlanokat jelent, amelyhez hasonlóan találó a másik, szintén gyakran használt név, Salientia, azaz „ugrálók”. Míg a farkos kétéltűek lábai gyengén fejlettek, csak egyszerű mászásra alkalmasak, a békák végtagjai igazán erőteljesek. Különösen a hátsó láb fejlett, gyakran a törzs hosszát is …

Feltűnő fehéres vagy rózsaszínű, karcsú testű farkos kétéltű; feje hosszú, szemét bőr fedi. vérvörös kopoltyúbojtja és nyújtott, elöl lekerekített csúcsú orra van. Teste igen hosszú. angolnaszerű, farka viszonylag rövid, oldalról lapított, rajta széles szegélyek vannak. Végtagjai gyengén fejlettek, igen rövidek, az elülsőkön 3, a hátsókon 2 ujj látható. Teljes hossza …

Az a széles körben elterjedt nézet, hogy a barlangi vakgőte a magasabb hőmérsékletet nem éli túl, ugyanúgy tévhit, mint az, hogy napfényben rövid időn belül elpusztul. A laboratóriumban tartott állatok károsodás nélkül bírják a fagypont körüli és a 30 °C-os hőmérsékletet is. Ha nappali világosra vagy akár a tűző napra …