Állatok

A vérképző szervek betegségei többnyire lassan és fokozatosan fejlődnek ki, valamint a kezdetleges elváltozások szinte fel sem tűnnek. Érsérülésekkel járó heveny vérzések vagy sokk esetén viszont kifejezett tüneteket láthatunk. Sápadt nyálkahártyák, gyengeség, fáradékonyság, szapora légzés, duzzadt máj, lép- és nyirokcsomók, valamint a pulzus rendellenes megváltozása vérbetegségre utal. A szívre is …

Nigerben az őslény kutatók 2008-ban egy eddig ismeretlen dinoszaurusz fosszíliájára bukkantak. A kutatók szerint a Föld valaha volt legnagyobb ragadozóinak az őse lehetett ez a dinoszaurusz fajta. A most megtalált csontok egy 110 millió évvel ezelőtt élt húsevő dinoszauruszé voltak. Az őslény kutató szakemberek Afrikában a Ténéré-sivatag peremén bukkantak rá …

A véráramlás szabályozása, az erek szűkülése illetve a tágulása, az erek falában elhelyezkedő izmokhoz térő idegrostokon keresztül történik. Az agyban található idegközpont a nervus vagus (tágító hatás) és a nervus sympathicus (szűkítő hatás) közvetítésével szabályozza az átáramló vér mennyiségét. A tápanyagok a kapillárisok falán átszivárgó vérfolyadékkal jutnak el egészen a …

A kutyáknál is különböző vércsoportokat ismerünk, a vérátömlesztések szempontjából azonban – ellentétben az emberrel – nincs különösebb jelentőségük. A vérerek felépítése, attól függően, hogy milyen feladatot látnak el a vérkeringésben, különböző lehet. Az artériák rugalmassága és az erek egyre kisebb átmérőjének hatására (kapillárisok), a szívből szabályos időközökben kilökött vér folyamatos, …

A fehérvérsejtek legfontosabb feladata, hogy bekebelezzék és semlegesítsék a szervezetbe hatoló idegen anyagokat és a szervezetben keletkező bomlástermékeket. Az idegen anyagok bekebelezését fagocitózisnak nevezzük. Amőboid mozgásuknak köszönhetően a vérből a szövetekbe tudnak vándorolni. A felvett szétesési termékeket, idegen testeket és baktériumokat saját enzimjeik segítségével emésztik meg. Az erre képes fehérvérsejteket …

A nyári hőség nagy veszélyt jelenthet négylábú kedvenceinknek is. A forró napokon a gépjárműbe zárt, vagy a tűző napon kikötött kutyák könnyen hőgutát kaphatnak. A kutyák normális, átlagos testhőmérséklete kb. 38.6 C, +/- 0.5 C. Ha a hőmérő 39.2 C felett van, akkor már hőemelkedésről, vagy lázról beszélhetünk. A láznak …

Az erszényes farkas vagy más néven tasmán tigris kipusztulásában közre játszott az a feltételezés, hogy a juhnyájakat tizedelte. Az faj utolsó évtizedeiben néhány csoport küzdelmet kezdett vívni a kihalásra ítélt faj megmentéséért, de a kormány nem tett semmit 1936 júliusáig. Két hónappal később a legutolsó példány egy tasmániai állatkertben pusztult …

Hetvenöt évvel ezelőtt pusztult el a legutolsó erszényes farkas – egy kutyaszerű, tigrismintázatú ragadozó – egy tasmániai állatkertben. Ez az állat, mely négymillió évig állt a táplálkozási lánc felső végén Ausztráliában és a környező szigeteken, azért halt ki, mert a juhnyájak megtizedelésével vádolták és jutalmat fizettek kilövésükért. Ma kutatások szerint …

A majmokat, ha csoportosan élnek, csapatnak nevezik, fákon, füves vidékeken, erdőkben élnek, azonban a globalizáció következtében a majmok fenyegettettek természetes élőhelyük kipusztulásában, különösen azok, akik a trópusi erdőkben élnek, mivel azok rohamosan tűnnek el. Erre bolygónk felmelegedése sincs jó hatással, pusztítja azt a természetes élővilágot, amire ezeknek az állatoknak szükségük …

Azt mondhatnánk, hogy a Darwini evolúciós elméletet megelőzően, majd azóta is a kedvenc állatunknak nevezhető. Ennek fényében igyekszünk rávilágítani az ember elődjére, a majomra. Nem véletlen hívják a legnagyobb akarnoknak is, hiszen emberré lett. A majmok hazája Afrika, Dél-Amerika és India. Nevük, vagyis a majom szó onnan ered, hogy az …