Állatok

Amikor a cicánk eléri a hat hónapost kor döntenünk kell arról, hogy szeretnék-e utódokat a későbbiekben. Ha nem akkor célszerű az állatot ivartalanítani. Természetesen idősebb korban is lehet, a esetleg szeretnék utódot. A kandúrt is lehet ivartalanítani, azonban náluk is meg kell várni az ivarérettséget. Ma az ivartalanítás már rutin …

Az 1960 as években Dorothy Hinds-Daugherty, sziámi macska tenyésztő keresztezte az amerikai rövid szőrű macskát a sziámival. Az így kitenyésztett hibridek kezdetben nagy ellenérzéseket váltottak ki a sziámi macskatenyésztők körében. Ennek oka részben az volt, hogy a fehér foltosság bekerülhet a sziámi vérvonalba is. Ennek ellenére a hócipős macska népszerű …

Egy fanatikus tenyésztő több évtizeddel ezelőtt elhatározta, hogy keresztezi a perzsa macskát a a sziámi cicával, így egy olyan cicát tenyészt ki, amelynél mindkét fajta jellemzői megtalálhatók. Az így tenyésztett hibrid hosszú szőrű macskaféle, amely típusában perzsa, szőrzetmintában sziámi. jellemzői: A feje széles, gömbölyű, a koponya széles, gömbölyű. A pofa …

A Gidrán fajta keletkezése a 19. századra vezethető vissza. A fajta kitenyésztése során egy könnyű hátasló létrehozása volt a cél, melyet elsősorban huszárlóként alkalmazhattak. A fajta alapító ménje egy arab ló volt, Gidran Senior. Ezzel a ménnel főként Holsteini, spanyol, török kancákat fedeztettek. A kancák utódai közül később hat törzsmén …

A leggyakrabban előforduló szívritmuszavarok a szív működését szabályozó ingerület képződésének zavaraira vezethetőek vissza. Hallgatózással kettős szívhangok hallhatóak. A pitvarokra is kiterjedő ingerületvezetési zavarok következtében, a pitvarok összehúzódása és kiürülése is szabálytalanná válik. A jelenséget, amikor a kétoldali szívpitvar nagyon gyorsan és rendszertelenül húzódik össze, pitvarlebegésnek nevezzük. Leggyakrabban nagy testű fajták …

Veleszületett szívbetegségnek számít, a nagy erek illetve a szívbillentyűk szűkülete. Ezen rendellenességek következtében a vér áramlása nem akadálytalan a bal kamrából az aortába, illetve a jobb kamrából a tüdőbe. A születés utáni első héten mindkét kórkép esetén teljes mértékben tünetmentes a kiskutya. Ezt követően azonban hamarosan növekedési zavarok lépnek fel, …

Szívizom-károsodások, ingerületvezetési zavarok vagy akár a szív alakváltozásai is jól diagnosztizálhatóak az EKG alapján. A szív működése során keletkező elektromos áramok a test meghatározott helyein jól mérhetők, és elektrokardiogrammként, jellegzetes hullámok formájában papíron is rögzíthetőek. Az EKG-vizsgálat során lényegében a testre helyezett elektródák közötti elektromos potenciál különbségeket rögzítjük. Az EKG-hullámok …

A szívbetegségek diagnosztikájában számos technikai eszköz és eljárás segíti az állatorvosok munkáját. A szívzörejek egyszerű fonendoszkóppal is meghallgathatók. Az ingerületvezetési zavarok pontos meghatározása elektrokardiográf használatával lehetséges. Röntgenátvilágítással akár megfigyelhetjük a szívet is munka közben, a röntgenfelvétel pedig a szív alakjáról ad teljes mértékben felvilágosítást. Vérvizsgálatokkal, a kutyáknál amúgy igen ritka, …

Nemcsak embereknél, hanem kutyáknál is igaz, hogy pszichikai tényezők is befolyásolhatják a szív működését: öröm vagy félelem hatására jelentősen megnövekedhet a szívverések száma. A szív működését az akarattól függetlenül működő vegetatív idegrendszer szabályozza, melynek központja az agyban található. A szív által egy perc alatt továbbított vér mennyisége, a perctérfogat, a …

A szív működését két ingerületképző központ irányítja. A szív szünet nélküli munkáját az izomsejtek optimális tápanyagellátása teszi lehetővé. A szívizmot a koszorúerek látják el vérrel, közvetlen kapcsolatot létesítve a jobb és a bal szívfél között. A szív saját vérellátásának jelentőségére világít rá az a tény is, hogy a szíven áthaladó …