Baba – mama

A fogalomalkotáshoz és a fogalmak alkalmazásához először meg kell értenie a gyereknek a „hasonló” és a „különböző” alapfogalmát, felismernie az egyes dolgok hasonlóságát, illetve különbözőségét, majd ezeket gondolatban összekapcsolnia. Másfél és kétéves kora között tapasztaljuk, hogy automatikusan végzi ezt a csoportosítást, amikor több olyan tárgy kerül eléje, amelyek hasonlóságot is …

Ahogy a kisgyerek gondolkodása bővül és bonyolultabbá válik, egyre fontosabb lesz a játék. Továbbra is a játék révén tanul meg újabb dolgokat, kezdi a világot olyannak látni, amilyen a valóságban. Korábban a játék háziállatokat szétválogatta, fajta szerint csoportosította, helyükre tette. Most már más szemmel látja őket, megérti, hogy van olyan …

Nagyon sokat számít, hogy milyen nyelvet használ a szülő, amikor a kicsi gyermekéhez beszél. A felnőttek a nagyobbacska gyerekkel összetettebb mondatokban beszélnek, hosszabb szavakat is belefűznek, illetve elvont gondolatokat is közölnek. Ne essünk bele abba a hibába, hogy „gyerekszinten” beszélünk vele és fölöslegesen is gyereknyelvet használunk. Sőt, szőjünk mondókánkba egy-egy …

Ebben az évben, de főleg a harmadik év második felében, nagy változás figyelhető meg a gyerek ismeretszerzésének módjában. Egy- és kétéves kora között a kisgyerek különálló dolgokat és eseményeket ismert meg, a tapasztalatokat egyenként szerezte, de csak ritkán fordult elő, hogy mindezt összefüggésbe hozta volna. A harmadik évben a gyerek …

A 2 és negyed éves gyermek, boldog, ha engedjük, hogy segítsen: elrámolja a játékait, segít teríteni, odahozza nekünk, amit kérünk. Meg tudja mondani a keresztneve mellett akár a vezetéknevét is. Tud vízszintes és függőleges vonalakat húzni, számos gyakran használt tárgy nevét már ismeri. A kisfiú már foglalkozik a nemi szervével …

A beszéd megtanulása az egyik legfontosabb szellemi tevékenység, sok más ismeret elsajátításának alapfeltétele. A baba kezdetben nem szavakkal közli mondanivalóját, hanem sírással. Az első beszélgetés eszköze a mosoly, később bólogat is. Némelyik baba fejbiccentéssel köszön meg valamit, később odaáll a mellé, amit meg szeretne kapni, kiabálni kezd, hogy figyeljünk rá, …

Egyes szülők beleesnek abba a hibába, hogy úgy gondolják, minden órát, amit a gyerek ébren tölt, érdekes dolgokkal, tanulságos tevékenységekkel kell kitölteni. Ez téves, sőt ártalmas is lehet. A gyereknek rá kell jönnie – és ezt szívesen meg is teszi, ha magára hagyjuk-, hogy ő maga is el tudja magát …

Jóval azelőtt, hogy igazán megtanulna rajzolni vagy írni, nagy örömét leli a kisgyermek a firkálásban és a festésben. Vonzó játék lesz neki, a színes kréta, az állványra állítható tábla. Adjunk a gyereknek olyan festéket, amit ujjaival kenhet és hagyjuk, hogy a saját elképzelései szerint csináljon pacákat a papírra, vagy mázolgasson …

A gyerek nem tesz különbséget tanulás és játék között, így sokat tanul, ha megfelelő eszközökkel és játékokkal látjuk el. A második év folyamán a kisgyerek fontos fogalmakat ért meg: a rendszerezést, az azonosság és a különbség fogalmát. Amikor háziállat-figurákkal, lovakkal, tehenekkel, tyúkokkal játszik, ki tudja választani az egyformákat, különösen akkor, …

A kisgyereknek a játék tanulás, közben új ismeretekre tesz szert, fejlődik. A játék több módon is segíti a tanulásban. Fejleszti a kézügyességét. Amikor kockákból tornyot épít, később kirakós rejtvényt rak ki, megtanulja, hogy kezét finom, bonyolult műveletekre használhatja. Amikor a többi gyerekkel játszik, megtanulja, milyen fontos, hogy kapcsolatot tudjon teremteni …