Társadalom

Az első európai, aki eljutott Mexikóba, Francisco Hernández de Córdoba volt. Kubából érkezett Yukatánba három hajóval, száz emberével 1517-ben. Amikor visszatért Kubába, az ő jelentésére Diego Velásquez kormányzó Hernán Cortést küldte nagyobb erőkkel Mexikóba. Cortés 1519-ben ért partot Tabasco városánál, ahol az őslakosoktól sokat hallott a nagy azték civilizációról, melynek …

Az aztékok intenzív földművelésen és öntözésen alapuló mezőgazdaságuknak, valamint erős katonai szervezettségüknek köszönhetően sikeres államot, majd birodalmat építettek ki. 1428-ban Itzcoatl vezetésével az aztékok szövetséget kötöttek több népcsoporttal, a texocanokkal és a tacubanokkal, hogy megküzdhessenek a rivális a tepanecekkel. Itzcoatl örököse, I. Montezuma 144o-ben került hatalomra, őt az azték birodalom …

Az aztékok, akik minden valószínűség szerint egy észak-mexikói nomád törzsből eredtek, a XIII.század elején érkeztek Közép-Amerikába. Lenyűgöző fővárosukkal, Tenochtitlánnal ők váltak Közép-Mexikó domináns nagyhatalmává, összetett társadalmi, politikai, vallási és kereskedelmi rendszert kialakítva. A XV.századra a környező államok nagy része uralmuk alá került. A Hermán Cortés vezette spanyol konkvisztádorok leigázták az …

A Központi Statisztikai Hivatal kutatása szerint Magyarországon a házasságok több, mint kétharmada végződik válással. Ez az adat már csak azért is elkeserítő, mert évről-évre így is csökken a hivatalosan bejegyzett kapcsolatok száma, egyre többen válasszák az élettársi kapcsolatok, mivel abból sokkal könnyebb kilépni, anyagilag sincs vonzata úgy, mint a hivatalos …

A mentális betegségek megítélése történelmi koronként változott, minden esetben igazodva az adott kor társadalmához, tudományos-, vallási- és technikai fejlettségéhez, de ezek keretén belül mindig működött ez a tudományterület. Az adott kor szemlélet módjai minden esetben kihatottak a mentális egészség védelmére, a betegség kezelésére, valamint a betegekkel való foglalkozás módjára és …

Ma a házasságok jelentős része – sajnos – válással végződik. Túl az erkölcsi, érzelmi és anyagi veszteségen az elhagyott nők jelentős része elveszíti a saját önbecsülését. Kezdődik az önmarcangolás: hol rontottam el? Mit csináltam rosszul? Esetleg mitől szebb és jobb az a másik? És mivel a kérdésekre nem érkezik válasz, …

Az alapvető emberi jogok nyilatkozata azaz alapvető jogrendszer, ami minden embert egyenlően megillet. Ezek: közös lehetőség, szabadság. Ezen jogokat mindenekelőtt és mindig az államnak kell garantálnia. A jogokat semmibe venni nem lehet. Ezt fejezi ki az Amerikai Függetlenségi nyilatkozat, amely 1776-ban jött létre, ez az ember jogait magától értetődőnek tekinti. …

Az ember ahhoz, hogy mondanivalóját kifejezhesse, kimondott szavain túl számos más kifejező eszközt is használ. Ez így van a vallás terén is. A keresztény ember számára az Istenhez való tartozásnak a kifejezése különféle gesztusokhoz (kézmozdulatok, testtartások) köthető. Ezek közé a gesztusok közé tartozik a keresztvetés, amely egy ősi keresztény liturgikus …

A karma törvénye a sors törvényének kiterjesztése, de nem áll azzal ellentétben. A karma törvénye kifejti az emberi életben megmutatkozó ok-okozati összefüggéseket. Ez a törvény vonatkozik a múltra, a jelenre, a jövőre is. Mindenki saját múltjának eredménye, és ez az, amit a sors törvénye deklamál. A karma továbbmegy a sors …

Az ember pillanatnyi állapota múltbéli gondolatainak, vágyainak és tetteinek következménye. A múltbéli aktivitás az ok, a jelen állapot pedig az okozat. Az indiai bölcseletekben ezt a hatásmechanizmust nevezzük sorsnak. A jelen állapot, helyzet tehát múltbéli okok okozata. A múlt eseményeit nem változtathatjuk meg, nem befolyásolhatjuk. Az okban megnyilvánuló okozatot ennek …