A keresztény közösségekben sokféle, különböző múlttal rendelkező ember gyűlik össze, akiknek a minden napi élete talán a legkevésbé sem hasonlít egymáséihoz:zsidók és pogányok, gazdagok és szegények, férfiak és nők, kereskedők és földművesek, tanítók és kézművesek, fiatalok és öregek, szerencsések és szerencsétlenek, egészségesek és betegek, földbirtokosok és napszámosok. De osztoznak abban, …
Érdekel a cikk folytatása? »A reneszánsz Márévár
A XIV. században Márévár egy nagyobb átalakításon esett át, ekkor már egy külső védelmi rendszert is kapott. A nagyobb felújítást, átépítést a palotán végezték, de a vár belső része is változott. Az átépítésnek köszönhetően az épületek külső megjelenése, illetve maga a vár külső és belső képe is megváltozott. A síkfödémek …
Érdekel a cikk folytatása? »A gótikus Márévár
A XIV. században a vár alaprajza szabálytalan ötszög alakú volt. A kaput az északi oldalán alakították ki. Amikor építették, védelmi rendszere nem volt a várnak, csak az úgynevezett gyilokjáró rendszer. A palotai részt belül, a keleti oldalon alakították ki, a gazdasági helyiségeket a nyugati és déli oldalra helyezték. A palotára …
Érdekel a cikk folytatása? »Márévár története
A várat először 1326-ban említik egy adománylevélben. E levél szerint Károly Róbert a várat Bogár Istvánnak adományozza. Később a vár birtokosa Gunyafi Domokos és István lett. Egy zálogosítás folytán a vár 1347-ben Becsei Töttös és Vesszős tulajdona lett, azonban később Becsei Vesszős Tamás a tulajdonjogot visszaengedte a Gunyafi családnak, így …
Érdekel a cikk folytatása? »Az irodalmi szalonok létrejötte Magyarországon
Dugonics és Scheidus két, egymástól különböző lehetőségét villantanak föl az irodalmi-közéleti szereplésnek. Scheidus az értesülések, és ismeretek korszerű cseréjét szorgalmazza, ismertetni és közvetíteni akar, és átvenni mindazt, ami hasznos, megteremteni olyan intézményeket, amelyek a fejlődés alapjai. Dugonics a nemzeti önbizalom felkeltésén, és megerősítésén fáradozik, a meglévő értékeket hangsúlyozza. Központi kérdésként …
Érdekel a cikk folytatása? »Az első pesti irodalmi szalonok
Az első pesti irodalmi szalon –Beleznayné háza- eszméje talán Schedius Lajos irodalmi társaságában fogalmazódott meg. A Schedius-ház vacsoráin az oldott, és barátságos beszélgetés a tudomány, az irodalom, és a politika dolgairól németül, vagy latinul folyt. Kármán József biztosan állította, hogy az irodalom fényes otthonra találna a gazdag özvegy tábornok né, …
Érdekel a cikk folytatása? »Pesti irodalmi szalon
Az 1790-es évek elején járunk, Pesten, ahol pörög az élet. Sokan úgy tartják, hogy még nagyon sokáig nem fog úgy Pest az európai városok közé tartozni, mint akkor. Egyetemek tanárai, politikusok, papok, és művelt hivatalnokok különböző olvasókörökben, kávéházakban, és könyvtárakban keresik egymás társaságát. Mindennaposak az ünneplések, nagy vacsorák, baráti társaságok …
Érdekel a cikk folytatása? »A Lillafüredi kisvasút eredeti funkciója
A Lillafüredi kisvasút eredeti funkciója a kezdetekben nem a személyszállítás volt, hanem a különböző fa anyagok, és egyéb ipari munkákhoz használható eszközök, alapanyagok szállítása. A forgalom lebonyolítására eredetileg két MÁVAG gyártmányú négytengelyes gőzmozdonyt állítottak üzembe, melyet még három darab, hasonló típusú követett. Ők 1972-ig voltak üzemben. 1924-ben két darab, Ganz …
Érdekel a cikk folytatása? »A Lillafüredi kisvasút létrejötte
Minden miskolci számára a mai napig jelkép a Lillafüredi kisvasút. Sokan nem tudják, vagy talán nem is érdekli őket, hogy valójában mi is volt az elsődleges célja a régebbi időkben. Manapság mindenki úgy tekint rá, mint turistacsalogató látványosságra, vagy mint egy szórakoztató vonatra, bár nem tudják, valójában mennyi csodálatos ipari …
Érdekel a cikk folytatása? »Lázár Vilmos
Lázár Vilmos Torontál megyei Nagybecskerek-en (mai Szerbia területén) született 1815-ben. Örmény származású magyar nemesi családban született, gyerekkoráról nem tudni, sokat mert nem maradtak fenn adatok. 1834-től Knezic alakulatában, a 34. gyalogezredben szolgált majd később Ferdinánd császár 1. huszárezredében hadnagyi kinevezést nyert. Későbbiekben otthagyta a katonai pályát rangja megtartása nélkül, és …
Érdekel a cikk folytatása? »