Történelem

Politikai válság 1918. október 17-én a képviselőházban gróf Tisza István bejelentette, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút. A háborús miniszterelnök nyilatkozata megrendítő hatású volt; még a kétkedők számára is egyértelművé tette a katasztrófát. Budapesten a Károlyi-párt, az Országos Polgári Radikális Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt október 24-én megalakította …

1.A balti államokhoz tartozó térségben (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) területi és politikai átalakulások esetén Litvánia északi határa képezi majd Németország és a Szovjetunió befolyási övezeteinek határát. Ennek kapcsán Litvánia érdekeltségét a vilnai térségre mindkét fél elismeri. 2.A lengyel államhoz tartozó térségek területi és politikai átalakulása esetén Németország és a Szovjetunió …

A Chamberlain-kormány a moszkvai tárgyalások idején sem adta fel a reményt, hogy Németország -jogosnak elismert igényei kielégítése fejében – lemond a háborúról. Vezető angol kormánytisztviselők 1939 július közepén tárgyalást folytattak német diplomatákkal egy átfogó rendezésről, amelyben Anglia és Németország kölcsönösen elismerik egymás érdekszféráit, beleértve a gyarmatokat is. A megbeszélések híre …

Az angol és a francia politikusok 1939 késő tavaszától megpróbálták életre kelteni a München óta tetszhalálba dermedt kollektív biztonsági rendszert. Áprilisban megkezdődött a párbeszéd London, Párizs és Moszkva között. A tárgyalásokat azonban beárnyékolták az 1917 óta eltelt évek során kialakult ideológiai ellentétek és az ezeket elmélyítő, újabb keletű eseményekből származó …

Bár a Szovjetunió is a versailles-i békerendszer nagy vesztesei közé tartozott, az 1930-as évek közepén az adott területi viszonyok, a status quo elfogadását részesítette előnyben a változtatásra törekvő náci erőszakkal szemben. A„megbékéltetési politika” alternatívájának a kollektív biztonsági rendszer tűnt, amely minden résztvevő államnak – nagyságától függetlenül, – kölcsönös védelmi, segítségnyújtási …

Az első világháború után újjáalakult lengyel állam számára a versailles-i békeszerződés oly módon biztosított kijáratot a Keleti-tengerre, hogy a Visztula folyó torkolatánál fekvő, németek lakta Danzigot (Gdaiísk) a Népszövetség felügyelete alatt „szabad várossá” nyilvánította, amely a lengyel vámterülethez tartozott, külállamokkal szemben Lengyelország képviselte és szabad kikötővel is rendelkezett. A lengyel …

Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt, amelynek Németországgal batáros területén, a Szudéta-vidéken több mint hárommillió német élt. 1937 májusától, amikor Neville Chamberlain átvette az angol miniszterelnöki Qsztséget, a brit kormány az ún. „megbékéltetési politikát” követte, amely a német igények kielégítése révén vélte megőrizni a békét. A csehszlovák kérdés rendezésére 1938 szeptemberében …

Az 1911-1912-es forradalom, a mandzsu császári dinasztia elűzése után kialakult köztársaság nem rendelkezett szilárd központi hatalommal. A pekingi kormány fennhatósága csak a főváros környékére terjedt ki. A tartományokat magánhadseregek felett parancsnokoló tábornokok uralták. Állandóan hadakoztak egymással és a központi kormánnyal. Az anarchia teljesen kiszolgáltatta az országot a nagyhatalmak kénye kedvére. …

1935 új fejleménye volt a német-olasz szövetség kibontakozása is. Olaszország 1933-34-ben még elsősorban Németországtól tartott. Mussolini nem nézte jó szemmel Hitler terveit Ausztria bekebelezésére, nem kívánt közös határt Németországgal. Úgy vélte, hogy Angliának és Franciaországnak szüksége van Olaszországra, ezért nem emelnek kifogást, ha megkezdi gyarmati céljai megvalósítását. Olaszország ez időben …

A világ második legnépesebb országában a nemzeti felszabadulásért vívott harcot az 1885-ben alapított politikai szervezet, az Indiai Nemzeti Kongresszus irányította. A küzdelem az első világháború után új szakaszába lépett Mohandász Karamcsand Gandhi jogász-politikus tevékenységével. Vallásos elemekkel átszőtt szemléletének alapelemeit az igazság, az erőszakmentesség és az önmegtartóztatás alkották. Ezekből vezette le …