Történelem

A németek a második világháború előtt is teszteltek és építettek harckocsi variánsokat, bár ezek akkoriban nem voltak engedélyezve a Versailles békeszerződés miatt, de a németek ennek ellenére titokban terveztek harckocsikat. Elsőnek kifejlesztették a Panzerkampfwagen I Asuf A variánst, ami igazán úttörő volt akkoriban a tankok világában. Kezdetben úgynevezett mezőgazdasági fejlesztés …

Amint kitört a háború, minden változott, a faji megkülönböztetést és kényszerkivándorlást felváltotta a zsidónép módszeres irtása. Lengyelország lerohanása különös fontossággal bírt, ezt követő elfoglalása pedig a radikálisabb tervek megvalósítását tette lehetővé. A lengyel földön valósult meg a borzalom: a zsidóság tömeges kiirtása. Ennek a tragédiának előzményei is voltak rendeletek formájában, …

A harmadik birodalom eszméjének és politikájának alapját a hitleri világkép, azaz a tiszta faj fogalma alkotta, ez volt az oka annak, hogy az NSDAP céljául tűzte ki a zsidók megfosztását állampolgári jogaiktól, valamint a kényszert, hogy hagyják el hazájukat. A nácik hatalomra kerülésével a zsidók helyzete alapvetően megváltozott, Hitler fajellenes …

A holokauszt görög-angol eredetű szó, magyarul égő áldozatot jelent. A II. világháború idején, a náci Németországban terjedt el a zsidókat sújtó népirtás, mely az SS pártalakulat feladata volt. A náci ideológiája és a fajelmélete nem más, mint a fasizmus szélsőséges formája, mely 1933-ban Hitler hatalomra kerülésével alakult ki. Ide tartozó …

A XIV. században Márévár egy nagyobb átalakításon esett át, ekkor már egy külső védelmi rendszert is kapott. A nagyobb felújítást, átépítést a palotán végezték, de a vár belső része is változott. Az átépítésnek köszönhetően az épületek külső megjelenése, illetve maga a vár külső és belső képe is megváltozott. A síkfödémek …

A XIV. században a vár alaprajza szabálytalan ötszög alakú volt. A kaput az északi oldalán alakították ki. Amikor építették, védelmi rendszere nem volt a várnak, csak az úgynevezett gyilokjáró rendszer. A palotai részt belül, a keleti oldalon alakították ki, a gazdasági helyiségeket a nyugati és déli oldalra helyezték. A palotára …

A várat először 1326-ban említik egy adománylevélben. E levél szerint Károly Róbert a várat Bogár Istvánnak adományozza. Később a vár birtokosa Gunyafi Domokos és István lett. Egy zálogosítás folytán a vár 1347-ben Becsei Töttös és Vesszős tulajdona lett, azonban később Becsei Vesszős Tamás a tulajdonjogot visszaengedte a Gunyafi családnak, így …

Dugonics és Scheidus két, egymástól különböző lehetőségét villantanak föl az irodalmi-közéleti szereplésnek. Scheidus az értesülések, és ismeretek korszerű cseréjét szorgalmazza, ismertetni és közvetíteni akar, és átvenni mindazt, ami hasznos, megteremteni olyan intézményeket, amelyek a fejlődés alapjai. Dugonics a nemzeti önbizalom felkeltésén, és megerősítésén fáradozik, a meglévő értékeket hangsúlyozza. Központi kérdésként …

Az első pesti irodalmi szalon –Beleznayné háza- eszméje talán Schedius Lajos irodalmi társaságában fogalmazódott meg. A Schedius-ház vacsoráin az oldott, és barátságos beszélgetés a tudomány, az irodalom, és a politika dolgairól németül, vagy latinul folyt. Kármán József biztosan állította, hogy az irodalom fényes otthonra találna a gazdag özvegy tábornok né, …

Az 1790-es évek elején járunk, Pesten, ahol pörög az élet. Sokan úgy tartják, hogy még nagyon sokáig nem fog úgy Pest az európai városok közé tartozni, mint akkor. Egyetemek tanárai, politikusok, papok, és művelt hivatalnokok különböző olvasókörökben, kávéházakban, és könyvtárakban keresik egymás társaságát. Mindennaposak az ünneplések, nagy vacsorák, baráti társaságok …