A Bethlen-csoport 1939 februárjában saját bizalmi emberét, Teleki Pált ültette a miniszterelnöki bársonyszékbe. Tőle várta a hagyományos kormányzati módszerekhez való visszatérést, a nyilasokkal való versenyfutás befejezését, és a lazítást a fasiszta hatalmak melletti külpolitikai elkötelezettségen. Teleki miközben lecsapott a nyilasokra, a baloldalra nehezedő nyomást is fokozta. Teleki miniszterelnöksége idején fogadták …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Imrédy-kormány tevékenysége
Május közepén a kormányzó Imrédy Bélát nevezte ki miniszterelnöknek. Imrédy nagypolgári környezetben nőtt fel, pénzügyi tehetsége korán kitűnt. Zárkózottság és fegyelmezettség épp úgy jellemezte, mint lobbanékonyság, hiúság és hatalomvágy. Kinevezésében a meghatározó szempont az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökeként kitűnő és kiterjedt kapcsolatok fűzték az angol pénzvilághoz. Hivatalba …
Érdekel a cikk folytatása? »A területi revízió kezdete
A müncheni egyezmény után a nagyhatalmak Csehszlovákia és Magyarország területi vitáját német-olasz döntőbíróság elé utalták. 1938. november 2-án született meg az ún. első bécsi döntés. Hitler és Mussolini Bécsben Csehszlovákia, pontosabban Szlovákia területéből csaknem 12 ezer négyzetkilométer területet és közel 870 ezer lakost ítélt Magyarországnak. E lakosságnak 86,5%-a magyar volt, …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Anschluss hatása a Darányi-kormány politikájára
Az első zsidótörvény Magyarország helyzetét, külpolitikájának lehetőségeit és belpolitikai viszonyainak alakulását alapvetően megváltoztatta, hogy 1938. március 12-én és 13-án a hitleri birodalom minden nemzetközi tiltakozás nélkül megszállta és bekebelezte Ausztriát. A Darányi-kormány elsőként gratulált Hitlernek, miközben az uralkodó körök attól féltek, hogy a német csapatok nem állnak meg Hegyeshalomnál. A …
Érdekel a cikk folytatása? »Tárgyalások kisantanttal
A német kapcsolat visszafogását célzó törekvések azonban már 1937 késő őszén abbamaradtak. Kiderült, hogy Angliában és Franciaországban uralkodó irányzattá vált a megbékéltetési politika. Olaszország sem jelentett már támaszt, Mussolini belenyugodott a közeli Anschluss-ba. Ebben a helyzetben Darányi politikája megváltozott. Mind a németekkel való érdekközösség fenntartásában, mind a hazai széls6jobboldal iránti …
Érdekel a cikk folytatása? »A Gömbösi kísérlet bukása
Horthy szintén tartott a túlságosan radikális, a rendszer alapjait is érintő átalakítástól. Ezért megvonta bizalmát a miniszterelnöktől. Csak azért nem mondatta le, mert Gömbös már halálosan beteg volt, és 1936. októberében elhunyt. Gömbösnek és csoportjának nem sikerült megvalósítani tervét, a totális állam, s a korporációs társadalom kiépítését. Megkezdett belpolitikai reformjai …
Érdekel a cikk folytatása? »Német-olasz orientáció
1933 júniusában – elsőként az európai kormányfők közül – Gömbös Berlinbe utazott. Gömbös, aki a belső berendezkedést illetően az olasz Német-olasz rendszert tekintette mintának, külpolitikailag pedig a Mussolinivel való együttműködést ítélte elsőrendűnek, az új hatalmi helyzetben Magyarország számára különleges nemzetközi szerep kiépítését tűzte ki célul. Azt tervezte, hogy közvetítőként működhet …
Érdekel a cikk folytatása? »Kísérlet egy olasz típusú diktatúra kialakítására
A kormány kezdeményezte „a törvényes érdekképviseleti rendszer” országos kiépítését, vagyis olyan kamarák felállítását, amelyek a munkáltatókat és a munkavállalókat egyetlen közös szervezetbe tömörítették volna. Gömbös Gyula miniszterelnök fő célja a szakszervezetek „feleslegessé tétele”, és ezen keresztül az MSZDP-nek mint politikai tényezőnek a megszüntetése volt. A kamarák egyszersmind a tőkések állami …
Érdekel a cikk folytatása? »A másik út: konzervatív-liberális alkotmányvédelem
Az 1930-as évek közepétől alakult ki a társadalom felső és középső szintjeinek új politikai elrendeződése. Ennek sajátos vonása volt, hogy hiányzott a nyugat-európai értelemben vett kormányképes polgári baloldal. A fasizmus térhódításával szembenálló erők ugyanis Bethlen István és Chorin Ferenc nagyiparos csoportja körül gyülekeztek. A konzervatív arisztokraták és nagytőkések által vezetett …
Érdekel a cikk folytatása? »Lépések a válság felszámolására
Gömbös Gyula tudatában volt annak, hogy távlati reformterveinek megvalósítása azon múlik, képes-e azonnali lépéseket tenni a válságból való kilábalásérdekében. A mezőgazdaság értékesítési gondjain a kiviteli lehetőségek bővítésével kívánt segíteni. Ezért Olaszországgal, majd Ausztriával kötött szerződések kereskedelmi szerződést. Sikerült tető alá hoznia egy csehszlovák-magyar áruforgalmi megállapodást, és a másik kisantant állammal, …
Érdekel a cikk folytatása? »