Tudomány

Az ember teste a Föld anyagából lett teremtve. Ahogy az emberek is hatást gyakorolnak a Földre mindazzal,amit gondolnak és tesznek, ugyanúgy a Föld is hatást gyakorol az emberekre. Érdekes hasonlóságok fedezhetők fel a Föld korábbi megtestesülési periódusainak a sajátosságai és az új inkarnációba lépő ember fizikai kezdetei között. K. H. …

Az atomok természetéhez hozzátartozik, hogy csak lassan bontakoznak ki. A kibontakozásnak ezt a folyamatát evolúciónak nevezzük. Próbáljuk meg most elképzelni azt a számtalan világot, amelyen egy atomnak kell végig haladnia, amíg eléri az emberi állapotot. Mert egy atom, amíg eléri az ember szintjét, már része volt számtalan, különböző fejlettségi szinten …

A szellemi Én spirituális érverése kísér bennünket. Mellettünk áll, amikor testet öltünk ezen a Földön, és akkor is, amikor visszatérünk a lélek otthonába, hogy ott ismét felkészüljünk a tapasztalatszerzésnek egy újabb ciklusára. Hisz újra és újra lehetőségünk nyílik arra, hogy egy újszülött friss testével és agyával lépjünk be a következő …

Valamennyien az élet hullámaival sodródunk, akár tapasztalatokat szerzünk, akár a visszaemlékezés óráit éljük meg. Annyira mindennapossá váltak már számunkra az életünket. Kísérő kis és nagy ciklusok, hogy legalább annyira magától értetődőnek tartjuk ezeket, mint a levegőt, amelyet belélegzünk, a vizet, amelyet megiszunk, vagy a szilárd talajt a lábunk alatt. El …

Az indiai civilizáció alapját képezi a hinduizmus, mely ez által több egy vallásnál. A hinduizmus kifejezést a XIX. Században alkották az Indiában létező vallások együttes elnevezésére. A hinduizmusnak a hívői szerint nincs kezdete. A hinduizmus tulajdonképpen egy örök út, mely a világegyetem alapvető törvényét követi. Központi elemi az istenségek: Siva, …

Kr. u.700 és 800 körül fejlődött ki. A tudósok három alkotó elemét különbözetik meg. Az európai, az észak és a latin- amerikai civilizációt. Egyes vélemények szerint a latin- amerikai civilizáció a nyugati civilizáció alcivilizácója más vélemények szerint önálló civilizációnak kell tekinteni mivel saját identitással, rendelkezik. Korábban a nyugati civilizáció alatt …

Eltérő vélemények fogalmazódnak meg a japán civilizációval kapcsolatban. Egyes nézetek szerint egy külön kultúrát alkot, míg más álláspontok szerint egy kultúrát alkot a kínai civilizációval és együtt tekinthetőek egy távol- keleti civilizációnak. Kr. e. 100 -400 között fejlődött ki a kínai civilizációból, így nem meglepő hogy a „tanai2 azonosak. A …

A civilizációknak nincsenek egyértelmű határaik, folyamatosan fejlődnek. A tudósok egyetértenek abban, hogy a 12 fő civilizációból ma már 7 nem létezik. Ezek a következők: egyiptomi, mezopotámiai, klasszikus, krétai, közép- amerikai, bizánci, Andok- vidéki. A jelen civilizációi pedig a kínai, japán, nyugati, iszlám; hindu. Nem teljesen egyértelmű a tudósok álláspontja az …

Hogy mit is nevezünk civilizációnak? Ennek a meghatározásához kezdjük a legelejéről. A mai világra tekinthetünk úgy, mint „államok világ”-ára. Ebben a világban az államok egymás közötti viszonyait e nemzetközi jog szabályozza. Egy másik megközelítésben találunk egy olyan világot is, melynek határai nem esnek egybe az államhatárokkal. Ezt nevezzük kultúrák és …

Az első, Naphoz hasonló csillagok körül talált exobolygók meglehetősen szokatlannak tűntek: nagy tömegű gázóriások, rövid keringési idővel, vagyis nagyon közel a csillagukhoz, esetleg erősen elnyúlt. ellipszis alakú pályákon. A felfedezés meglepte a csillagászokat, mert az addigi elméleteik szerint a bolygókat létrehozó porkorongokból a Naprendszerhez hasonló rendszereknek kellene létrejönniük, vagyis a …