Tag Archives: agyhártyagyulladás

Az agyhártyagyulladás az agyat és a gerincvelőt borító hártyák (meninges) vírusos, bakteriális, ritkán gombás fertőzése következményeként fellépő gyulladása. Vírusos agyhártyagyulladás legtöbbször mumpsz szövődményeként jelentkezik, de nem tartozik a nagyon súlyos betegségek közé. A bakteriális agyhártyagyulladás viszont súlyos kór, de ha idejében felismerik, antibiotikumokkal eredményesen kezelhető. Az agyhártyagyulladás tünetei: láz, merev …

Mikor maradjon ágyban a gyerek? Döntsön a gyerek! Nem feltétlenül szükséges még lázas gyermeket sem ágyban tartani, de arra vigyázni kell, hogy huzatmentes, egyenletes hőmérsékletű szobában tartózkodjon. A szoba ne legyen túlfűtött, ami nekünk kellemes, a gyermeknek is megfelel. Ha a gyermek valóban beteg, feltehetően úgyis nyugalomra vágyik és sokat …

A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A két betegségért felelős kórokozókat általában szúrásával és nyálával terjeszti a kullancs. Ahhoz, hogy a Lyme-kór baktériuma az áldozatba kerüljön, arra a bőrberögzüléstől számítva negyvennyolc óra elteltével van esély. A többi kullancs terjesztette kórokozó a néhány …

A járványfolyamat fennmaradásának feltétele, hogy a kórokozó elhagyja a fertőzött szervezetet (a fertőzőforrást), s abból közvetlenül, vagy a külső környezetén át valamilyen alkalmas tényező közvetítésével más élő szervezetbe jusson. A fertőzött szervezetet a kórokozók általában ugyanazon az úton hagyják el, mint amelyiken bejutottak. Ennek megfelelően a kórokozók a légutak váladékaival, …

Közvetett mozgatóerők A járványfolyamat közvetett mozgatóerőinek vagy másodlagos tényezőinek azokat a természeti és társadalmi tényezőket nevezzük, amelyek önmagukban – tehát a három elsődleges tényező nélkül – nem okozhatnak fertőző betegségeket, de a járványfolyamat mindhárom elsődleges tényezőjére – kedvezően vagy kedvezőtlenül – hathatnak és ily módon a járványügyi helyzetet számottevően befolyásolják. …

Cseppfertőzés esetén a kórokozó a fertőzőforrás légutaiból a levegőbe jut s onnan kerül egy másik ember szervezetébe. A kórokozók legnagyobb számban köhögéskor és tüsszentéskor, kisebb mennyiségben egyszerű beszéd alkalmával nyálka- vagy izzadmánycseppekkel kerülnek a fertőzött szervezetből a levegőbe. A cseppfertőzés sok tényezőtől függ, így pl. a fertőző cseppek nagyságától, a …

E betegségek kórokozói elsősorban a vérben telepszenek meg, ahová a bőrön át vérszívó vektorok közvetítésével kerülnek be és ahonnan ismét és kizárólag vérszívó vektorok közvetítésével terjednek tovább. Más természetes terjedési mód nincs. A hematogén betegségek kórokozóinak megvan a maguk terjesztője, pl. a maláriáé az Anopheles nemhez tartozó szúnyogok, a kiütéses …

Az állatról emberre terjedő betegségek általában foglalkozási betegségnek tekinthető. A brucellózis pl. az állatgondozók, állatorvosok között gyakoribb, az ornithosis főként a baromfi-feldolgozó vállalatok alkalmazottait veszélyezteti. Az antropozoonózisok különböző módokon terjedhetnek. A fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés révén terjedhet pl. a brucellózis, a tularémia, az állatok harapása által a veszettség, elsősorban …

A bélfertőzések elleni küzdelem három irányú. Célja a fertőzőforrás semlegesítése, a terjedési lehetőségek elvágása és a szervezet ellenálló képességének fokozása. Ezeket szolgálja a betegek elkülönítése, a kórokozó-hordozók felkutatása és ártalmatlanná tétele, a legyek elleni védekezés, a megfelelő higiénés viszonyok megteremtése, jó ivóvíz és élelmiszerellátás, az emberek egészségügyi kultúrájának emelése, védőoltások …

A fertőzőképesség többnyire a betegség (a tünetek) teljes kifejlődésének szakában a legnagyobb. Általában ekkor található a legtöbb kórokozó a beteg szervezetében, ezért ürülésük is nagyobb mérvű. Egyes betegségek klinikai tünetei is elősegítik, hogy sok kórokozójusson a külvilágba (pl. dizentériában a gyakori székletürítés, szamárköhögés esetén az erős köhögés stb.). A fertőző …