Tag Archives: állatok

A szervezetben egyes kórokok hatására körülírt területen jelentkeznek vérkeringési zavarok, regresszív és proliferatív folyamatok egymással szoros összefonódásban, összetett kép formájában, ezt a következményt gyulladásnak (inflammációnak) nevezzük. A folyamathoz gyakorta csatlakozik izzadmányképződés (exszudáció) vagy gyulladásos, sejtes beszűrődés (infiltráció). A kórokok hatására bekövetkező megbetegedés lehet gyors lefolyású, ilyenkor esetleg nem alakul ki …

A sérült területen épen maradt vagy a környezet ép és osztódásra képes sejtjeiből indul ki. A kevésbé differenciált sejtek ilyen képessége jó (hámsejt, májsejt). Ezeket a pótlásokat általában elvégzi a természet. Szöveti regeneráció hiányában szervülés (organizáció) vezet gyógyulásra, amely helyreállító (reparációs) folyamat esetén kötőszövet szövi át a működésképtelen szövetet. Így …

Az álkonkrementumok többé-kevésbé szilárd képletek. Kialakulásukban közrejátszik pl. valamely szerv által termelt váladék besűrűsödése, a nyálkahártyával bélelt szervekben megjelenő idegen anyagok, illetve a bélsár összeállása. Ide soroljuk a madár petevezetőjében megakadt, nem teljesen kialakult tojásra rakódott fehérjeanyagból és fibrinből álló képleteket. Zootrichobezoárnak tekintjük az állatok gyomrában (előgyomrokban) a lenyelt szőrökből …

Ha az elhalt területek a nedvesség elvesztése következtében beszáradnak, akkor jön létre a száraz üszkösödés (gangréna szikka). A szövetek zsugorodnak, megkeményednek, kopogóssá válnak, sötét színűek. Előfordul elhalt és beszáradt köldökcsonkban (élettani folyamat), nyomásból eredő vagy baktérium okozta bőrelhalás során, a méhben megrekedt magzatokban. A nedves üszkösödés (gangréna humida) rothasztó baktériumok …

A csökkent elszarusodás ritkán mutatkozik: rendszerint sorvasztó betegségekhez, tartós éhezéshez társultan. A rendellenesen való szaruképződés (parakeratózis) klinikai képe hasonlít a hiperkeratózishoz, attól csak szövettanilag ismerhető fel. Gyakran társul a bőr gyulladásához és ödémájához. Sertésekben cinkhiány alkalmával fordul elő. Az epidermisz mélyebb rétegeiben meginduló elszarusodást diszkeratózisnak nevezzük. Az elhalás (nekrózis) alkalmával …

A bilirubin (és oxidált alakja, a biliverdin) felhalmozódása a szervezetben sárgaság (ikterusz) kialakulását okozza. A pusztuló vörösvértesteket fagocitáló sejtekben jön létre a hemoglobin bomlástermékeként a bilirubin, az epefesték. Az epefestékből adódó sárga szín a kötőhártyán, a savóshártyákon, a bőr alatti kötőszövetben, az izompólyákban stb. jellegzetes klinikai, kórbonctani következmény. Kiváltó ok …

A fehérje-anyagcsere zavarai között említhető az extracelluláris hialinos elfajulás. A hialin a fehérjén kívül lipideket és poliszacharidokat is tartalmaz, időként mészsólerakódás is előfordul benne. A kötőszövet hialinizációja akkor következik be, ha abban a pH savas irányba tolódik el. A hialinlerakódás helyi folyamatként (idült vesegyulladás) vagy fertőző betegségek esetén (pl. sertéspestis) …

A kóros nyálkatermelés alkalmával a mucin és mucinszerű anyagok megjelenhetnek intra- és extracellulárisan, lehetnek hám- és kötőszövet eredetűek, ilyen esetben mennyiségük fokozott. A hám eredetű mucin a nyálkahártyát sikamlóssá teszi, védi és óvja a kiszáradástól. Kóros körülmények között a nyálkamirigyekben és a nyálkahártyák kehelysejtjeiben fokozódik a nyálkatermelés. A mucin üvegszerűen …

A sejtosztódás zavarát okozhatják ionizáló sugarak vagy különböző kémiai anyagok. Ezek elsődleges hatása érvényesülhet sejtosztódáskor a mitózis során vagy másodlagos hatás jelentkezhet a sejt nyugalmi szakaszában. Ennek következtében egy- vagy többmagvú óriássejtek, széttöredezett kromoszómák stb. keletkeznek. A szervezet vízforgalmának zavarai között említhetjük a vizenyőt (ödémát), amikor a szövethézagokban halmozódik fel …

Az embolus a vérpályában úszó, sodródó idegen képlet, amely a szűkebb érszakaszban bárhol megakadhat, így bekövetkezhet az embólia, amely ugyancsak vérkeringési zavarral jár. Az embolus lehet a keletkezési helyéről leszakadt trombus vagy annak részlete, alkothatják sejtek, sejtcsoportok, zsírcseppek, levegő- és gázbuborékok, élősködők. A hanyatló szöveti folyamatok hátterében anyagcserezavarok állnak, amelyek …