Tag Archives: állatok

A sebészeti jellegű betegségek megelőzésére hízó bikák esetében összefoglalva B. Kovács és Tamás (1977) a következőket javasolta: a) A mélyalmos istállókat célszerű úgy kialakítani, hogy az etetőjászol mentén kb. 2,5m széles betonozott közlekedőút maradjon, erről a trágya tolólapáttal könnyen eltávolítható. Az almozott részre naponta friss almot kell szórni, hogy az …

Rendszeres csülökápolással (legelőről való behajtás után, valamint legelőre való kihajtás előtt) a szarutúlnövekedés megelőzhető. A nedves mélyalmon, sáros kifutókban tartott szarvasmarhák legelterjedtebb csülökbetegsége a panaricium, amely a párta és a csülkök közötti rés bőrének és bőr alatti kötőszövetének heveny, gennyes s gyakran tovaterjedő gyulladása. Megtámadhatja az inakat, szalagokat, ínhüvelyeket, csontokat, …

Az állatok nem elegendő mozgása (hypodynamia), hibás építészeti és/vagy gépészeti megoldások sokszor elősegítik egyes sebészeti megbetegedések létrejöttét vagy önmaguk válnak a sebészeti betegség okává. Zsúfolt tartásban a sérülések gyakorisága megnövekszik. Ha a padozat, a kerítés, a trágyaeltávolító berendezés sérüléseket okoz, a bakteriális szennyeződés miatt a sérülések (különösen a végtagokon) gennyes, …

Az élő csont folytonosságának megszakadása, amit a környező lágy szövetek károsodása, esetleg a szervezet egészét veszélyeztető folyamatok kialakulása is súlyosbíthat. Ha a folytonosság csak a csont egy bizonyos részén szakad meg s a csont alakja nem változik, részleges csonttörésről, csontrepedésről beszélünk. Ép csontok erőművi behatásra, csökkent rugalmasságú csontok pedig a …

Zúzódás. Hirtelen ható nagyobb (nyomó-) erő hatására – a bőr folytonosságának megszakadása nélkül – a szövetrészek közötti összefüggés megszűnik. A zúzódás súlyossága attól függ, hogy milyenek a ható tárgy tulajdonságai (terület, anyag, irány) és az érintett állati szövet ellenálló képessége. A hatóerő a bőrön áthaladva az ereket is érinti, s …

Tűzesetek alkalmával a forró és fojtó füst belégzése következtében a szájban és a légutakban a nyálkahártyák elhalásával és kifekélyesedésével járó súlyos elváltozások is kifejlődhetnek, amelyekhez még tüdőgyulladás is társulhat. Sőt az égési sérülések említett helyi tünetein kívül néha már rövid idő múlva, máskor csak napok, esetleg hat-nyolc nap után általános …

Ha rövidebb vagy hosszabb ideig magas hőmérséklet éri az élő szövetet, abban szövetkárosodásokat idéz elő, melyek funkció- és/vagy következményes anyagcserezavarok miatt általános tüneteket is okoz. A helyi hőhatás klinikai megjelenése függ az égést kiváltó ok fajtájától, hőmérsékletétől, hatásidejétől, valamint a szervezet (és az érintett szövet) ellenálló képességétől. Az égést helyi …

A sebzés egyik jellemzője a vérzés, amely lehet artériás, vénás vagy parenchimás jellegű. Artériás vérzés esetén direkt az ér lumenéből kifecskendező vérzés látható vagy a sebüregben összegyűlő, élénkpiros színű vér felszínén láthatók pulzációs hullámok. Vénás vérzés esetén nincs pulzáció, a kiömlő vér kékespiros színű. A hajszálerek sérülésének következménye a parenchimás …

A szervezetet alkotó szövetek külső behatásra bekövetkező folytonossági hiányát sebnek nevezzük. A testet fedő bőr és a külvilággal közvetlenül érintkező testüregeket borító nyálkahártya sebei külső sebek, a kültakaró sérülése nélkül bekövetkező és a belső szerveken keletkezett sebek a belső sebek. Egyszerű, ,felszínes sebről beszélünk, ha a sebzés csak a bőrre …

A vese gyulladásos elváltozásait döntően – az elváltozás során keletkező váladék minősége szerint – gennyes és nem gennyes gyulladásokként különíthetjük el. A gennyes vesegyulladás (pielonefritisz) az egyik legfontosabb s ugyanakkor meglehetősen gyakori elváltozása a vese szövetközi állományának és húgycsatornácskáinak. Az ilyen jellegű gyulladás egyaránt érinti a vesemedencét és a vese …