Tag Archives: betegség

Az ún. artézi vizek mélyebb fúrással érhetők el, általában több vízzáró réteget kell ehhez áttörni. Az előzőekben említett felszíni talajvízhez képest sokkal jobb minőségű víz, zárt rendszerű, kevésbé szennyeződik és kevésbé függ a terület csapadékviszonyaitól. A szervezet vízszükségletét legnagyobb részben az ivóvíz fedezi. A takarmányban lévő vegetációs víz, valamint az …

A szervezetben lévő víz élettani szerepe a keringésben, az anyagcserében, a hőszabályozásban, az emésztési folyamatokban stb. nélkülözhetetlen. Az állat korától függően a szervezetben 50-70% víz található, ennek mintegy kétharmada a sejteken belül (intracellulárisan), további hányada pedig a sejteken kívül (extracellulárisan) helyeződik el. A 10% körüli vízveszteség már kiszáradást (exszikkózist) okoz, …

A talaj mikroorganizmusainak antibiotikus anyagcseretermékei, különféle bakteriofágok, elpusztítják azoknak a kórokozóknak a jelentős részét, amelyek képesek emberek vagy állatok megbetegítésére. Egyes fertőző ágensek azonban ennek ellenére megtartják élet- és fertőzőképességüket a talajban. Ilyen mikroba p. a lépfene (B. anthracis), a rosszindulatú vizenyő (clostridiumok), a tetenusz (C. tetani), a botulizmus (C. …

A talajban élő szervezetek (baktériumok, gombák, protozoonok, fonálférgek, földigiliszták, rovarok, gerincesek stb.) mennyiségét és minőségét befolyásolja a talaj hőmérséklete, nedvessége, vegyi összetétele, a benne lévő levegő mennyisége. A talajban a mikroorganizmusok főként a szerves anyagokban gazdagabb felső rétegekben élnek, mélyebbre haladva számuk egyre csökken. Számukra a semleges vagy enyhén lúgos …

A talaj vízgazdálkodása szintén fontos higiéniai tényező, mert befolyásolja a talaj felmelegedését és hőgazdálkodását is. E tekintetben lényeges ismerni azt, hogy a talajra hullott és azon keresztül lefelé szivárgó csapadékvízből a talaj mennyit képes megkötni, és az így rendelkezésre álló vízből az ott élő növényzet mennyit képes felvenni. A talajban …

A talaj által elnyelt hőenergia-mennyiség további hatását befolyásolja a talaj fajhője és hővezető képessége. A fajhő főleg a talaj nedvességtartalmától függ. A több vizet tartalmazó talaj nehezebben melegszik fel, mert több hőre van szükség a hőmérséklet emeléséhez. A homoktalajokban kevesebb víz található meg, mint az agyagtalajban, az előbbiek felmelegedése és …

A talaj mechanikai összetétele meghatározza az adott területen eredményesen termeszthető növényfajokat, így azokat a takarmánynövényeket is, amelyek az állattenyésztés alapjául szolgáló takarmánybázist jelentik. A talaj kötöttsége az agyagszemcsék mennyiségétől, illetve összetapadásuktól egyenes arányban függ. A kötött talajok a megmunkálással szemben jelentős ellenállást fejtenek ki. A homoktalajok fizikai tulajdonságait (vízvezető képesség, …

A Föld külső, szilárd öve a litoszféra, amely a földkérget és földköpeny felső részét foglalja magába. A talaj a litoszféra felső része, amely állandó változásban van, törmelékes vagy elmállott állapotú, jellemző rá a termékenység. A talaj, a bioszféra egyik legfontosabb alkotóeleme, a vízzel és a levegővel állandó kölcsönhatásban van. Hatást …

Közismert következmény, hogy a frontátvonulások alkalmával csökken a szellemi teljesítőképesség, a fennálló vérkeringési zavarok súlyosbodhatnak, csökken az ellenanyagok képződése, az allergiás reakciók felerősödhetnek. A frontátvonulásokkal hozható összefüggésbe a lovak ún. kólikás betegségének halmozódása, a sertésorbánc tömeges előfordulása is. A melegfronti hatások gyakran néhány órával vagy egy-két nappal is megelőzik a …

A frontátvonuláskor az időjárási viszonyok jelentősen átalakulnak. Megváltozik a szél iránya, sebessége, a levegő hőfoka, nyomása, fényelnyelése, szennyezettsége, ionizáltsága stb. az időjárási elemek egyidejű megváltozása hirtelen és jelentős mértékben következik be, ez a szervezetre különleges hatást gyakorol. A különböző származású légtömegeket az időjárási frontfelület választja el egymástól, itt a levegő …