Tag Archives: etetés

Ha egy állatállományban fertőző betegség, vagy annak gyanúja felmerül, az állategészségügyi hatóságoknak be kell jelenteni. Állatokat tartó, tenyésztő üzem esetében a bejelentés megtételére mindazon személyek kötelesek, akik az állatok felügyeletét, őrzését, gondozását, ápolását, felvásárlását, levágását vagy az állati hullák ártalmatlanná tételét foglalkozásszerűen látják el, illetve azok is, akik az állatokkal …

Fertőző betegségnek nevezünk minden olyan kórformát, amely során egy alacsonyabb rendű kórokozó egy magasabb rendű szervezetet megbetegít és abban kóros folyamatot indít meg. A kórokozó lehet baktérium, rickettsia, klamidia, vírus, szubvirális kórokozó stb. A fertőző betegség kialakulásának két alapvető feltétele van: a fertőző ágens bejutása a szervezetbe (expozíció) és a …

Manapság számosan foglalkoznak különféle madárfajok tenyésztésével. Ebben a tevékenységben az egyik számottevő szakmai feladat a tojások megfelelő minőségű keltetése. E tekintetben is jelentős eltérések ismeretesek, hiszen más és más igényeket kell kielégíteni a keltetőüzemben, ahol nagytételben és korszerű, automatikusan vezérelt berendezésekben folyik a tojások keltetése, és mások a körülmények az …

A tőgy gyulladásos megbetegedését a szarvasmarha környezetében szinte mindenütt előforduló sarjadzó és fonalas gombák is okozhatják. Ezek között ebből a szempontból jelentős a Cryptococcus neoformans, az Aspergillus fumigatus, a Candida albicans és a Candida krusei. A galaktogén vagy hematogén úton bekövetkező fertőzést elősegíti a hosszú hatású (long acting) antibiotikum adagolása, …

A betegéget a Nocardia asteroides nevű kórokozó váltja ki szarvasmarhán. A fertőzésre több lehetőség is nyílik: galaktogén, hematogén és perkután módon is, prediszpozíciós tényezők fennállásakor. A granulómás jellegű, heveny vagy idült (60%) tőgygyulladáskor a granulumok, a csomók kitöltik a mirgylebenykéket, és produktív-exszudatívgennyesedéses gyulladásos folyamatok alapját képezik. A granulumok később elhalhatnak, …

A tőgy mirigyes állománya közötti kötőszövetre (intersticium) terjedő gyulladást Lysteria monocytogenes vagy Brucella abortus okozza. Ekkor az érintett tőgynegyed megduzzad, majd fokozatosan kemény tapintatúvá válik. A tej minősége látszólag normális, mennyisége fokozatosan csökken. A kórforma gyógyítása az alapbetegségtől, vagyis a hurutos vagy mirigyes tőgygyulladás eredményes kezelésétől függ, hiszen ez a …

A tőgy elhalása esetén magas láz, remegés, elesettség, étvágytalanság tapasztalható, leáll a kérődzés, könnyfolyás, erős hasmenés jelentkezik. A tőgy ödémásan megduzzad, kékesvörös színű, meleg és fájdalmas lesz. A tőgy fölötti nyirokcsomó duzzadt és fájdalmas tapintatú, csökken a tejelválasztás, a beteg negyedből vörhenyes, bűzös váladék ürül. Az állat vagy a beteg …

A mezőgazdasági gyakorlatban rendkívül fontos feladat a jó minőségű állati termék előállítása, ami megteremti a nemzetgazdasági érdekeket szolgáló élelmiszer export alapjait, lehetőségeit. Emellett lehetővé válik a megfelelő minőségű élelem elhelyezése a belföldi piacon is, ami népélelmezési, népegészségügyi tekintetben jár előnyökkel. Az állattenyésztés ágazatában csak úgy lehet ezeket a célokat elérni, …

A juhok panariciumának gyógykezelésére a népi gyógyászatban legelterjedtebben használt szerek: a réz-szulfát, a timsó, a formalin, sőt, bár ritkábban ugyan, de a szalmiákszesz, a klórmész és a repceolaj is (Egri, 1980). Lábvégfürdetés céljára jelenleg is az állatgyógyászat tárházában szerepel a réz-szulfát és a formalin oldatai. Igen jó gyógyító hatású az …

A hizlalás, de a legeltetés, valamint különösen gyakran a téli és késő őszi, kora tavaszi időszak megbetegedései a juhok csülökszarujának és kötőszöveti állományának elváltozásai is. Ezek lehetnek szarutúlnövések, meredek csülök vagy csavarodott csülök kialakulása, csülökirha-gyulladás és a talán legnagyobb veszteségeket okozó panaricium („ büdös sántaság”). Ez utóbbi betegség súlyosabb formában …