A bélfertőzések elleni küzdelem három irányú. Célja a fertőzőforrás semlegesítése, a terjedési lehetőségek elvágása és a szervezet ellenálló képességének fokozása. Ezeket szolgálja a betegek elkülönítése, a kórokozó-hordozók felkutatása és ártalmatlanná tétele, a legyek elleni védekezés, a megfelelő higiénés viszonyok megteremtése, jó ivóvíz és élelmiszerellátás, az emberek egészségügyi kultúrájának emelése, védőoltások …
Érdekel a cikk folytatása? »Emberről-emberre terjedő fertőző betegségek (antroponózisok)
A fertőző betegségek különbözőképpen csoportosíthatók, (pl. kórokozók, klinikai tünetek stb. alapján). Járványtani szempontból az olyan felosztás a legcélszerűbb, amelyekben az egy-egy csoportba sorolt betegségek általános járványtani sajátságai azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. Ezt az elvet tekintetbe véve a fertőző betegségeket a következőképpen csoportosítjuk: A fertőzőforrás alapján két nagy csoportot különböztetünk …
Érdekel a cikk folytatása? »A fertőzött ember gyógyultan is fertőz
A fertőzőképesség többnyire a betegség (a tünetek) teljes kifejlődésének szakában a legnagyobb. Általában ekkor található a legtöbb kórokozó a beteg szervezetében, ezért ürülésük is nagyobb mérvű. Egyes betegségek klinikai tünetei is elősegítik, hogy sok kórokozójusson a külvilágba (pl. dizentériában a gyakori székletürítés, szamárköhögés esetén az erős köhögés stb.). A fertőző …
Érdekel a cikk folytatása? »A járványfolyamat mozgatóerői
Fertőző betegségek létrejöttéhez három tényező szükséges: fertőzőforrás, a fertőzés terjedésének lehetősége, és fogékony emberi szervezet. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, fertőző betegség nem jöhet létre, illetve a járványfolyamat megszakad. Ezért e tényezőket a járványfolyamat „közvetlen ” mozgatóerőinek vagy elsődleges tényezőinek nevezzük. Az elsődleges tényezőkre az ember természetes és mesterséges környezetéből …
Érdekel a cikk folytatása? »Kórokozó hordozók
Egészséges kórokozó-hordozók azok az emberek, akik szervezetükben kórokozókat hordoznak és ürítenek anélkül, hogy a kérdéses betegségen látható tünetekkel átestek volna. Főleg azért lehetnek veszélyes fertőzőforrások, mert nem tudván fertőző állapotukról, megszokott életmódjukat korlátozás nélkül folytatják és ezáltal további fertőzések kiindulópontjai lehetnek. A kórokozó-ürítés – főleg bélfertőzésekben – szakaszos lehet, azaz …
Érdekel a cikk folytatása? »Fertőzések forrásai
A kisgyermekek gyakran mászkálnak négykézláb a talajon, ahonnan a kórokozók a kezükre, onnan pedig szájukba juthatnak. Fontos szerepe van a talajnak a sebfertőzések: a tetanusz és a gáz-üszök terjesztésében. E betegségek kórokozói lovak és a szarvasmarhák ürülékével jutnak a talajba, ahol spóráik hosszú ideig megmaradnak, s ezért a sebek szennyezése …
Érdekel a cikk folytatása? »A fertőző betegségek lefolyása
Ha a behatolt és elszaporodott kórokozót a szervezet védőgáttal (gyulladásos folyamat) veszi körül, és elhatárolja a többi szervtől, a betegség helyi jellegű (lokális) lesz. Ha a helyi védekező erők nem elegendők, a betegség általánossá válik (generalizálódik). Ebben az esetben is előfordulhat azonban, hogy a kórokozók a megtelepedés helyén maradnak, de …
Érdekel a cikk folytatása? »Járvány
Valamely fertőző betegség nagyobb számú vagy tömeges előfordulását a magyar nyelvben egy szóval fejezzük ki: „járvány”. Időbeli jellegzetességek. A fertőző betegségek előfordulásában időbeli eltérések is megfigyelhetők. a) Vannak betegségek, amelyek meghatározott évszakokban szabályszerűen nagyobb számban fordulnak elő. Ezt a tulajdonságot hívják szezonális (évszakos) ingadozásnak. Hazánkban pl. a szalmonellózis és a …
Érdekel a cikk folytatása? »Társadalmi tényezők
A természeti és társadalmi tényezők között alapvető különbség, hogy a természeti tényezőket az ember nem, vagy csak részben irányíthatja, a társadalmi tényezők kedvező vagy kedvezőtlen hatása azonban emberi, társadalmi tevékenység eredménye. Némelykor azonban a társadalmi tényezők segítségével a természeti tényezők káros hatása is megszüntethető, vagy legalább csökkenthető (pl. a mocsarak …
Érdekel a cikk folytatása? »A járványtan (epidemiológia)
A járványfolyamat törvényszerűségeivel, a betegségek és járványok keletkezésével, terjedésével és megszűnésével foglalkozó tudomány. Kutatja azokat az okokat, amelyek betegségek keletkezéséhez vezetnek és vizsgálja mindazokat a körülményeket, amelyek azok terjedését, fennmaradását elősegítik, illetve befolyásolják. Feladata az is, hogy e törvényszerűségek feltárása alapján eljárásokat dolgozzon ki az egyes fertőző betegségek megfékezésére, megelőzésére, …
Érdekel a cikk folytatása? »