Tag Archives: Gazdaság

Bár a Szovjetunió is a versailles-i békerendszer nagy vesztesei közé tartozott, az 1930-as évek közepén az adott területi viszonyok, a status quo elfogadását részesítette előnyben a változtatásra törekvő náci erőszakkal szemben. A„megbékéltetési politika” alternatívájának a kollektív biztonsági rendszer tűnt, amely minden résztvevő államnak – nagyságától függetlenül, – kölcsönös védelmi, segítségnyújtási …

Az első világháború után újjáalakult lengyel állam számára a versailles-i békeszerződés oly módon biztosított kijáratot a Keleti-tengerre, hogy a Visztula folyó torkolatánál fekvő, németek lakta Danzigot (Gdaiísk) a Népszövetség felügyelete alatt „szabad várossá” nyilvánította, amely a lengyel vámterülethez tartozott, külállamokkal szemben Lengyelország képviselte és szabad kikötővel is rendelkezett. A lengyel …

Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt, amelynek Németországgal batáros területén, a Szudéta-vidéken több mint hárommillió német élt. 1937 májusától, amikor Neville Chamberlain átvette az angol miniszterelnöki Qsztséget, a brit kormány az ún. „megbékéltetési politikát” követte, amely a német igények kielégítése révén vélte megőrizni a békét. A csehszlovák kérdés rendezésére 1938 szeptemberében …

Az 1911-1912-es forradalom, a mandzsu császári dinasztia elűzése után kialakult köztársaság nem rendelkezett szilárd központi hatalommal. A pekingi kormány fennhatósága csak a főváros környékére terjedt ki. A tartományokat magánhadseregek felett parancsnokoló tábornokok uralták. Állandóan hadakoztak egymással és a központi kormánnyal. Az anarchia teljesen kiszolgáltatta az országot a nagyhatalmak kénye kedvére. …

1935 új fejleménye volt a német-olasz szövetség kibontakozása is. Olaszország 1933-34-ben még elsősorban Németországtól tartott. Mussolini nem nézte jó szemmel Hitler terveit Ausztria bekebelezésére, nem kívánt közös határt Németországgal. Úgy vélte, hogy Angliának és Franciaországnak szüksége van Olaszországra, ezért nem emelnek kifogást, ha megkezdi gyarmati céljai megvalósítását. Olaszország ez időben …

A világ második legnépesebb országában a nemzeti felszabadulásért vívott harcot az 1885-ben alapított politikai szervezet, az Indiai Nemzeti Kongresszus irányította. A küzdelem az első világháború után új szakaszába lépett Mohandász Karamcsand Gandhi jogász-politikus tevékenységével. Vallásos elemekkel átszőtt szemléletének alapelemeit az igazság, az erőszakmentesség és az önmegtartóztatás alkották. Ezekből vezette le …

Az Arab országok Az arab területekre vonatkozóan meghatározó jelentőségű volt az 1920.áprilisi San Remo-i konferencia, amelyen Anglia és Franciaország gyarmati igazgatási jogkört kapott az ún. „A” kategóriájú mandátumterületeken (brit mandátumterületek: Palesztina, Transzjordánia, Irak, a francia mandátum a vetélkedés mai Szíria és Libanon területére terjedt ki). Egyiptomban, mint az Európához „legközelebb” …

A japán császárság már 1914 előtt sikeres hódító politikát folytatott. Megszerezte – többek között – Koreát és Tajvant, Kínában kiváltságot kapott Kvantung tartományban. Az Egyesült Államok távol-keleti érdekei sérelmének tekintette a japán terjeszkedést, amelyet diplomáciai eszközökkel kívánt feltartóztatni. Az amerikai kormány kezdeményezésére 1921. novembere és 1922. februárja között Anglia, Japán, …

Az első világháborút megelőző két évtizedben fejeződött be a gyarmati rendszer kiépítése. Az angol, francia, holland, belga gyarmatosítók uralma megingathatatlannak tűnt. A helyi lakosok felkeléseit leverték. A„régi” gyarmatosítók mellett megjelentek az „újak” is: Németország, Japán és Olaszország. Az új hatalmak részt kaptak Afrikából, s eredményt értek el a befolyási szférák …

Az osztályharc éleződésének elmélete1937-ben meghirdette azt az elméletet, (amely jegyében különben már az 1930-as évek eleje óta politizált), hogy a szocializmus pozícióinak erősödésével az osztályharc nem csökken, hanem állandóan éleződik. Továbbá az ellenség – egyéb lehetősége nem lévén – befészkeli magát a kommunista pártba, ahol kártevő tevékenységét akár hosszú ideig …