Tag Archives: immuitás

A fertőző betegségek előfordulásakor végzendő teendők is három elsődleges tényezőre: a fertőzőforrás ártalmatlanná tételére, a fertőzés terjedési lehetőségének megakadályozására és amennyiben lehetséges, a fertőzés veszélyének kitett személyek védettségének növelésére irányulnak. Előbb a beteggel, majd a beteg környezetével kapcsolatos teendőket ismerjük meg. Teendők a beteggel. a) Korai diagnózis. Fertőző betegség előfordulásakor …

E betegségek kórokozói elsősorban a vérben telepszenek meg, ahová a bőrön át vérszívó vektorok közvetítésével kerülnek be és ahonnan ismét és kizárólag vérszívó vektorok közvetítésével terjednek tovább. Más természetes terjedési mód nincs. A hematogén betegségek kórokozóinak megvan a maguk terjesztője, pl. a maláriáé az Anopheles nemhez tartozó szúnyogok, a kiütéses …

Az állatról emberre terjedő betegségek általában foglalkozási betegségnek tekinthető. A brucellózis pl. az állatgondozók, állatorvosok között gyakoribb, az ornithosis főként a baromfi-feldolgozó vállalatok alkalmazottait veszélyezteti. Az antropozoonózisok különböző módokon terjedhetnek. A fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés révén terjedhet pl. a brucellózis, a tularémia, az állatok harapása által a veszettség, elsősorban …

A bélfertőzések elleni küzdelem három irányú. Célja a fertőzőforrás semlegesítése, a terjedési lehetőségek elvágása és a szervezet ellenálló képességének fokozása. Ezeket szolgálja a betegek elkülönítése, a kórokozó-hordozók felkutatása és ártalmatlanná tétele, a legyek elleni védekezés, a megfelelő higiénés viszonyok megteremtése, jó ivóvíz és élelmiszerellátás, az emberek egészségügyi kultúrájának emelése, védőoltások …

A fertőző betegségek különbözőképpen csoportosíthatók, (pl. kórokozók, klinikai tünetek stb. alapján). Járványtani szempontból az olyan felosztás a legcélszerűbb, amelyekben az egy-egy csoportba sorolt betegségek általános járványtani sajátságai azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. Ezt az elvet tekintetbe véve a fertőző betegségeket a következőképpen csoportosítjuk: A fertőzőforrás alapján két nagy csoportot különböztetünk …

A fertőzőképesség többnyire a betegség (a tünetek) teljes kifejlődésének szakában a legnagyobb. Általában ekkor található a legtöbb kórokozó a beteg szervezetében, ezért ürülésük is nagyobb mérvű. Egyes betegségek klinikai tünetei is elősegítik, hogy sok kórokozójusson a külvilágba (pl. dizentériában a gyakori székletürítés, szamárköhögés esetén az erős köhögés stb.). A fertőző …

Fertőző betegségek létrejöttéhez három tényező szükséges: fertőzőforrás, a fertőzés terjedésének lehetősége, és fogékony emberi szervezet. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, fertőző betegség nem jöhet létre, illetve a járványfolyamat megszakad. Ezért e tényezőket a járványfolyamat „közvetlen ” mozgatóerőinek vagy elsődleges tényezőinek nevezzük. Az elsődleges tényezőkre az ember természetes és mesterséges környezetéből …

Egészséges kórokozó-hordozók azok az emberek, akik szervezetükben kórokozókat hordoznak és ürítenek anélkül, hogy a kérdéses betegségen látható tünetekkel átestek volna. Főleg azért lehetnek veszélyes fertőzőforrások, mert nem tudván fertőző állapotukról, megszokott életmódjukat korlátozás nélkül folytatják és ezáltal további fertőzések kiindulópontjai lehetnek. A kórokozó-ürítés – főleg bélfertőzésekben – szakaszos lehet, azaz …

A kisgyermekek gyakran mászkálnak négykézláb a talajon, ahonnan a kórokozók a kezükre, onnan pedig szájukba juthatnak. Fontos szerepe van a talajnak a sebfertőzések: a tetanusz és a gáz-üszök terjesztésében. E betegségek kórokozói lovak és a szarvasmarhák ürülékével jutnak a talajba, ahol spóráik hosszú ideig megmaradnak, s ezért a sebek szennyezése …

Valamely fertőző betegség nagyobb számú vagy tömeges előfordulását a magyar nyelvben egy szóval fejezzük ki: „járvány”. Időbeli jellegzetességek. A fertőző betegségek előfordulásában időbeli eltérések is megfigyelhetők. a) Vannak betegségek, amelyek meghatározott évszakokban szabályszerűen nagyobb számban fordulnak elő. Ezt a tulajdonságot hívják szezonális (évszakos) ingadozásnak. Hazánkban pl. a szalmonellózis és a …