Tag Archives: kert

130 cm széles, fényre bomló fóliából a javított (bakhátas), váz nélküli fóliaágyást más gyakorlat szerint készítjük el. Itt egy bakhát kialakításával 80 cm széles ágyást készítünk, mert ilyen keskeny fóliát nem tudunk két bakhátra kifeszíteni. Kijelöljük az ágyás két szélét 80 cm távolságra (több egymás melletti ágyás között hagyjunk 40 …

A kertnek az a része alkalmas fóliás termesztésre, amelyet nem árnyékol be épület vagy fa. Különösen a déli fekvésű területek kiválóak, mert ott a talaj gyorsabban felmelegszik, és a korai keléstől a korábbi termésérésig érezzük hatását. Nem alkalmasak azonban a túl meredek lejtők, mert a gyors vízlefutás a talajt és …

Ha a kertben kevés a hely, prizma helyett inkább komposztsilót készítsünk, mert ezzel a lebomlás folyamatát is nagymértékben lerövidíthetjük. Ilyen silót könnyen építhetünk keskeny deszkákból, lyukacsos téglákból vagy betoritestekből. Akár erős drótfonatból is készíthetünk komposztálóalkalmatosságot. Mérete legalább 1 x 1 x 1 m legyen! A silóba a prizmához hasonlóan kell …

Minden egészséges növényi rész, a nem virágos gyomok, a fű, a lomb, a szalma, a trágyafélék és más növényi és állati eredetű szerves anyagok komposztálhatók. A gyümölcsfák, sövények nyesedékét aprítsuk fel, és tegyük a komposzthalomba, ne égessük el! A konyhából is hordjunk minden szerves anyagot a komposztra, kivéve azokat, amelyeket …

Ha állati trágyát vízzel keverve erjesztünk, folyékony trágyát kapunk. Trágyaleveket meghatározott növények erjesztésével is elő lehet állítani. Az így készített levek N- és K-tartalma rendkívül magas, tehát vigyázzunk, nehogy a növényeket megperzseljük vagy fokozott hajtásnövekedésre serkentsük ! Leveket nemkívánatos kémiai folyamatok beindulását elősegítő fémedényekben ne erjesszünk. Kiváló folyékony trágyát készíthetünk …

Speciális feladatok (növényvédelem, hiánytünetek stb.) megoldására külön komposztáljuk az összeválogatott nyersanyagokat. Gyakran előfordul, hogy egy bizonyos szerves alapanyagból nagyobb mennyiség gyűlik fel, amit szintén komposztálhatunk (nagyobb mennyiségű istállótrágyát, lombot, szalmát vagy fafeldolgozó üzemek közelében kéregdarabokat). Jó komposztalapanyag lehet egy-egy parlagterület művelésbe vétele folytán kitermelt gyephanttömeg. A sokoldalúan használható gyepszintföld alapanyaga …

A mulcsozás a talajápolás és a talajjavítás különleges módja, amikor szerves anyagot terítünk a talaj felszínére. Jó mulcsanyag a sövények nem fásodott nyesedéke, a feldarabolt szalma, lomb, kaszálék stb. Ügyeljünk arra, hogy csak zöld hajtásdarabok kerüljenek a mulcsrétegbe. A fásodott vesszőket aprítsuk fel, keverjük egyharmad-kétharmad arányban fűnyírásból vagy egyéb eljárásból …

A tápanyag-visszapótlás, a helyes trágyázás előfeltétele, hogy ismerjük a talaj tápanyagszintjét. Ezt azonban csak a laboratóriumi talajvizsgálat eredménye mutatja meg megbízhatóan. Ehhez talajmintát kell vennünk. Ha nincs külön erre a célra gyártott mintavevő eszközünk, akkor a kert több pontján emeljünk ki egy-egy ásónyomnyi földszelvényt, s abból vegyünk ki egykanálnyi földet …

A talaj kémhatásának a növények fejlődése szempontjából igen fon­tos szerepe van. A kémhatást pH-értékkel fejezzük ki, ami a talaj folyékony fázisának, illetve a talajszuszpenziónak az aktivitását jelenti. Sokan elkövetik azt a hibát már az elején, hogy nem fektetnek nagy hangsúlyt erre a kérdésre. Pedig a ph érték nagyon fontos, ennek …

Az élő sövény a biokertek határolásának legszerencsésebb formája. Védelmükben gazdag állatvilág települhet meg. A természetes sövény munkaigénye sokkal kisebb. Nem igényel többet, mint az évi ritkítást, az elpusztult részek kiemelését és az ifjítást. Ezzel szemben helyigényes, telepítését ezért csak nagyobb kertekben ajánlhatjuk. A nyíratlan sövény 1,5-3 méteres helyigényével szemben a …