Tag Archives: pszichológia

Természetes, hogy el akarjuk kerülni azt a szituációt, amely félelmetes számunkra. De amikor oda jutunk, hogy a fóbiát akarjuk legyőzni, szembe kell néznünk a félelmeinkkel. Jóllehet a helyzet elkerülése átmenetileg könnyít a helyzeten, mégis megakadályozza, hogy megtanuljuk: rettegésünk tárgya nem is annyira félelmetes, mint hittük – és esélyt sem ad …

A fóbia egyfajta félelem, irracionális rettegés bizonyos dolgoktól vagy szituációktól, és olyan erős szorongással jár, ami a normális életvitelt is akadályozhatja. Fontos lehet időben felismerni, hogy megküzdhessünk vele, vagy ha szükéges, segítséget kérjünk. A fóbia tünetei változóak, az enyhe szorongástól az erős pánikrohamig terjedhetnek. Jellemzően minél közelebb vagyunk félelmet kiváltó …

A fóbiáknak négy nagyobb csoportját különböztetjük meg. Az állatfóbiák közé tartozik például a félelem a kígyóktól, pókoktól, rágcsálóktól, kutyáktól. A környezettel kapcsolatos fóbiák olyanok, mint a félelem a magasságtól, vihartól, víztől, sötétségtől. A szituációs fóbiák valamilyen sajátos helyzethez kötődnek. Ilyen a klausztrofóbia (félelem a bezártságtól), a repüléstől, a vezetéstől, az …

A félelem normális, sőt hasznos is lehet a veszélyes helyzetekben. Természetes reakció, védelmi feladata van, és beindít egy automatikus “harcolj vagy menekülj” válaszreakciót. Segítségével a test és az agy azonnal működésbe lép, ami az önvédelemhez elengedhetetlen. Azonban a fóbia esetében a veszély többnyire nem is létezik. Természetes például, ha félünk …

Szinte mindenkinek van egy-két irracionális félelme. Van, aki ideges lesz, ha tűt lát, más az egerektől reszket. Megint másnak tériszonya van magas épületekben. Legtöbbünk számára ezek a félelmek nem jelentősek, azonban vannak, akikből óriási szorongást váltanak ki, és megnehezítik mindennapi életüket. Ha a félelem irracionális és lebénító, fóbiának nevezzük. Ha …

Az egészséges, kiegyensúlyozott életvitel nagy szerepet játszik a szorongás, aggodalmak, félelmek feloldásában. Lássuk, hogyan lehet segítségünkre, ha törődünk magunkkal. Kérjünk segítséget! A szorongás és az aggodalom erősödik, ha gyengének és magányosnak érezzük magunkat, de az erő egymás támogatásában van. Minél társaságiabbakká válunk, annál kevésbé érezzük magunkat sebezhetőnek. Ha úgy érezzük, …

A szorongó ember hajlamos mindig a legrosszabbra gondolni. Azt is kétségbe vonhatja, hogy képes megbirkózni a nehézségekkel. Ezt az irracionális, pesszimista megközelítést nevezzük kognitív torzulásnak. Lássuk, melyek azok a kognitív torzulások, amelyek a szorongással, az aggodalommal és a stresszel járnak:Mindent vagy semmit gondolkodásmód: minden fekete-fehér, nincsen átmenet (pl. Ha nem leszek …

Ha tartós szorongásban szenvedünk, akkor úgy tekintünk a világra, mintha az sokkal veszélyesebb, mint amilyen valójában. Például túlbecsüljük annak a lehetőségét, hogy valami rossz történik, rögtön a legrosszabb lehetőségekre gondolunk, úgy teszünk, mintha már tények volnának. Azt is kétségbe vonhatjuk, hogy képesek vagyunk megbirkózni a nehézségekkel. Ezt az irracionális, pesszimista …

Nagyon nehéz mindennapi életünkben hatékonynak lenni, amikor a szorongás és az aggodalom uralja a gondolatainkat. Amikor abba akarjuk hagyni az aggódást – nem megy, vagy legalábbis nem sokáig.Pár pillanatig sikerül, de az aggodalmas gondolatokat örökre mégsem tudjuk elűzni, újra csak erősödnek. Ez mégsem jelenti azt, hogy nincs mit tennünk ellenük! …

Miért aggódunk? Az aggodalom vegyes érzéseket vált ki belőlünk. Egyrészt zavar bennünket – nem tudunk aludni, nem tudjuk a negatív gondolatokat elűzni. Másrészt ezeknek az aggodalmaknak van értelmük. Miért is? Például azt gondolhatjuk, megoldást fogunk találni, vagy hogy nem akarunk elsiklani valami fontos fölött. Hogy ha kicsit tovább gondolkodunk, kisütünk …