Kezdőlap / Állatok / Hüllők / Kaukázusi faligyík Lacerta saxicola szaporodása

Kaukázusi faligyík Lacerta saxicola szaporodása

Az ivadékok születéskori fej-törzs hossza csupán 25 mm; ivarérettségüket kb. 2 évesen érik el. A kaukázusi faligyík reggel 8-10 óra között bújik elő rejtekhelyéről, amely általában sziklarepedés vagy üreg. Kiadós napfürdőt vesz, majd egész nap tevékenykedik, és este 7 óra körül tér vissza búvóhelyére. E túlnyomórészt földön mozgó fajt elsősorban a kígyók tizedelik, pl. a rézsikló, a haragos sikló és a kaukázusi vipera. A fiatalokat főként a madarak pusztítják.
Tápláléka: zömmel legyeket és más két-szárnyúakat fogyaszt, de pókokat, ászkákat, hangyákat, férgeket és csigákat is. Érdekes az a megfigyelés, hogy nemcsak akkor zsákmányol repülő rovarokat, amikor azok leszállnak, hanem a levegőben is elkapja őket, pontosan kiszámított hatalmas ugrásokkal.
Egyéb: kedvező éghajlatú területeken a kaukázusi faligyík az év 9-11 hónapját aktívan tölti el. A legjobb telelőhelyeken nagy számban gyűlnek össze a gyíkok, hogy ott együtt vészeljék át a hideg évszakot. Az ilyen szállásokon akár 300-400 példány is telelhet. Melegebb tájakon már március elején előbújnak; egy darabig még a téli szállás közelében maradnak. anélkül hogy a hímek között komolyabb összetűzésekre kerülne sor. Csak akkor válnak agresszívabbá, amikor már szétszóródtak és a hímek elfoglalták revírjüket. A kaukázusi faligyík a kisebb ragadozókkal szemben különleges módon védekezik. Ha pl. kisebb kígyó szorítja sarokba, egyik hátsó lábát szájába véve gyűrűt alkot, támadója így nem tudja lenyelni. A többi gyíkhoz hasonlóan e faj is elsősorban látása útján tájékozódik.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Kecskebéka fejlődési rendellenességek

A kecskebékáknál felfedeztek fejlődési rendellenességeket, amelyek miatt már környezeti mérgezés hatására is gyanakodtak, onnan adódnak, …

Leave a Reply