LifePress Életmód magazin

A talajban élő szervezetek (baktériumok, gombák, protozoonok, fonálférgek, földigiliszták, rovarok, gerincesek stb.) mennyiségét és minőségét befolyásolja a talaj hőmérséklete, nedvessége, vegyi összetétele, a benne lévő levegő mennyisége. A talajban a mikroorganizmusok főként a szerves anyagokban gazdagabb felső rétegekben élnek, mélyebbre haladva számuk egyre csökken. Számukra a semleges vagy enyhén lúgos …

A talaj vízgazdálkodása szintén fontos higiéniai tényező, mert befolyásolja a talaj felmelegedését és hőgazdálkodását is. E tekintetben lényeges ismerni azt, hogy a talajra hullott és azon keresztül lefelé szivárgó csapadékvízből a talaj mennyit képes megkötni, és az így rendelkezésre álló vízből az ott élő növényzet mennyit képes felvenni. A talajban …

A talaj által elnyelt hőenergia-mennyiség további hatását befolyásolja a talaj fajhője és hővezető képessége. A fajhő főleg a talaj nedvességtartalmától függ. A több vizet tartalmazó talaj nehezebben melegszik fel, mert több hőre van szükség a hőmérséklet emeléséhez. A homoktalajokban kevesebb víz található meg, mint az agyagtalajban, az előbbiek felmelegedése és …

A talaj mechanikai összetétele meghatározza az adott területen eredményesen termeszthető növényfajokat, így azokat a takarmánynövényeket is, amelyek az állattenyésztés alapjául szolgáló takarmánybázist jelentik. A talaj kötöttsége az agyagszemcsék mennyiségétől, illetve összetapadásuktól egyenes arányban függ. A kötött talajok a megmunkálással szemben jelentős ellenállást fejtenek ki. A homoktalajok fizikai tulajdonságait (vízvezető képesség, …

A Föld külső, szilárd öve a litoszféra, amely a földkérget és földköpeny felső részét foglalja magába. A talaj a litoszféra felső része, amely állandó változásban van, törmelékes vagy elmállott állapotú, jellemző rá a termékenység. A talaj, a bioszféra egyik legfontosabb alkotóeleme, a vízzel és a levegővel állandó kölcsönhatásban van. Hatást …

Közismert következmény, hogy a frontátvonulások alkalmával csökken a szellemi teljesítőképesség, a fennálló vérkeringési zavarok súlyosbodhatnak, csökken az ellenanyagok képződése, az allergiás reakciók felerősödhetnek. A frontátvonulásokkal hozható összefüggésbe a lovak ún. kólikás betegségének halmozódása, a sertésorbánc tömeges előfordulása is. A melegfronti hatások gyakran néhány órával vagy egy-két nappal is megelőzik a …

A frontátvonuláskor az időjárási viszonyok jelentősen átalakulnak. Megváltozik a szél iránya, sebessége, a levegő hőfoka, nyomása, fényelnyelése, szennyezettsége, ionizáltsága stb. az időjárási elemek egyidejű megváltozása hirtelen és jelentős mértékben következik be, ez a szervezetre különleges hatást gyakorol. A különböző származású légtömegeket az időjárási frontfelület választja el egymástól, itt a levegő …

Az UV sugárzás behatolóképessége igen csekély, a bőr felső rétegeiben majdnem teljesen elnyelődnek, így tartós fotokémiai hatást tud kiváltani. Kezdetben bővérűség, majd – különösen pigmenthiányos állatokon – bőrgyulladás jelentkezik. Ismeretes az UV-sugarak hatására jelentkező pigmentáció, ami a melanin bőrben való fokozott megjelenését jelenti, továbbá az UV-sugarak fokozzák a szervezetben a …

A napsugárzás az egyik legfontosabb meterológiai tényező, általa biztosított a meleg, a fény, a légköri mozgás, ennek változásai eredményezik az időjárás változását. A légkörben a sugárzás bizonyos mértékben elvész, hiszen kb. 30-35%-a visszaverődik a világűr felé, mintegy 20%-ot a légkör gázai és elemei nyelnek el, a maradék 45-50% jut el …

A szél az egyenlőtlenül felmelegedett talajok feletti légáramlás hatására keletkezik. A levegő mozgása lehet függőleges és vízszintes, ez utóbbit nevezzük szélnek. A hideg levegő nehezebb és sűrűbb is, mint a meleg, ezért képes arra, hogy a ritkább és könnyebb levegő helyét elfoglalja, ekkor a meleg levegő felszáll. A szél irányát …