Élőhelye: e kevéssé specializálódott faj a legkülönbözőbb biotópokat meghódította, pl. erdők és mezők szélein, töltéseken, gátakon és gazosokban él, valamint felhagyott kő- és kavicsbányákban. A napos, száraz, vagy csak kissé nedves helyeket kedveli, ahol ritkásabb növényzetet és kisebb cserjéseket talál. Gyakran találni régi temetőkben és elgazosodott kertekben is. Életmódja: a …
Érdekel a cikk folytatása? »
Jegyei: erőteljes felépítésű gyík, feje nagy, magas és rövid, orra lekerekített, teste zömök, lábai vaskosak, és mérsékelten hosszú farka is viszonylag vastag. A fürge gyík esetében a nemek feltűnően különböznek: a hím oldala és alsóteste világos- vagy sötétzöld. A sötét fejtetőről egy széles, szürkés- vagy sötétbarna sáv indul, amely a …
Érdekel a cikk folytatása? »
Életmódja, szaporodása : Az első, május-júniusi szaporodás után a zöld gyíkok a megfelelő éghajlatú területeken ismét párosodnak, és június-júliusban újra tojást raknak. Egy fészekalj 20 tojásból is állhat. A fiatalok mintegy 80-85 nap után kelnek ki. A zöld gyík természetes vagy maga vájta rejtekét már kora reggel elhagyja, hogy addig …
Érdekel a cikk folytatása? »
Jegyei: igen nagy, robusztus gyík, széles fejjel és sokszor nagyon hosszú farokkal. Sárgászöld vagy zöld hátoldalán finom fekete pontozás látható. Nyakoldala, de gyakran a testoldala is világoskék vagy kékeszöld színű (a hímeknél ez élénkebb, mint a nőstényeken). Torka sárga vagy zöldes, hasa többnyire mintázatlan sárga. A fiatalok halvány- vagy csokoládébarnák, …
Érdekel a cikk folytatása? »
Jellegzetességei: közepes termetű gyík, koponyája masszív alkatú, törzse zömök, végtagjai izmosak, farka hosszú. A hímek alapszíne világos- vagy sötétzöld. sűrű, apró fekete pettyekkel borítva. hasoldaluk pedig élénk-sárga vagy zöldes, szintén fekete mintázattal. A nőstények háta is zöld vagy gyakran inkább barnászöldes, többnyire nagy, fekete, hosszanti csíkokat alkotó foltokkal, oldalukon pedig …
Érdekel a cikk folytatása? »
A századelőn a Balkánon olyan fejlemények következtek be, amelyek szembeállították egymással Ausztria-Magyarországot és Oroszországot. 1903-ban Szerbiában sorsdöntő fordulat történt. Egy tiszti csoport meggyilkolta a Habsburg-orientációt követő Obrenovics királyi házaspárt; az oroszbarát Karagyorgyevics dinasztia került a trónra. Az új uralkodócsalád célja az volt, hogy a saját jogara alatt egyesítse előbb az …
Érdekel a cikk folytatása? »
A XIX. század végén és a XX. század elején továbbra is Anglia a világ bankárja, első számú kereskedője, a legnagyobb tengerentúli gyarmatbirodalommal és ennek védelmezésére a legnagyobb hadiflottával rendelkezett. Az ipari termelésben azonban elveszítette a vezető helyét. Anglia attól tartott, hogy ennek következtében politikai hatalmi szerepe is veszélybe kerülhet, ezért …
Érdekel a cikk folytatása? »
A szarajevói merénylet után a német kormányzati körök elhatározták, hogy még akkor sem állnak útjába egy osztrák-magyar katonai akciónak, ha ez általános háborúhoz vezet. Úgy vélekedtek – II. Vilmos szavaival -, hogy „most, vagy soha”. A német hadvezetés attól tartott, hogy két-három év múlva elveszíti jelentős fegyverkezési előnyét Oroszországgal és …
Érdekel a cikk folytatása? »
A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …
Érdekel a cikk folytatása? »
A rovarok egyik kiemelkedően sikeres és bonyolult társas szerveződésű csoportja a hangyáké. Egy indián legenda szerint valaha az egész Földet víz borította, majd a Teremtő létrehozta a hangyákat, s azok addig-addig szaporodtak és sokasodtak, míg végül szárazföld nem lett belőlük. Ezért bárhol ásunk is le a talajba, mindenütt hangyákra bukkanunk. …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin