A tőzsde alapjairól

Több mint 300éven át a tőzsde a városok piactere volt, amelyet a céhek- és néha a kormányok is- azért látogattak, hogy előteremtsék a vállakozásaikhoz szükséges tőke egy részét. A régi árverési csarnokok szüntelen lármáját, az eladás és vétel lázában égő alkuszok hangzavarát mára már felváltotta a számítógépesített értékpapír-kereskedelem diszkrét zümmögése, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A mosópor titka

A mosóporok tisztító hatásának a titka azokban a vegyszerekben rejlik, amelyek a vizet „nedvesebbé” teszik. Talán furcsán hangzik, de a víz önmagában nem nedvesít igazán jól, azaz nem terül szét a tárgyakon. Ennek a felületi feszültség az oka, amit úgy képzelhetünk el, mint ha a vizet egyfajta bőr borítaná. A …

Érdekel a cikk folytatása? »

A tőzsdei szabályokról

A tőzsdeszabályzat biztosítani kívánja, hogy a bejegyzett cégek átfogó és pontos információkat adjanak a befektetőknek tevékenységükről, tisztességesen és törvényesen járjanak el velük. A tőzsdei bejegyzés költséges ás ugyanakkor bonyolult eljárás az olyan nagy tőzsdéken, mint a New York-i, a Tokiói, vagy a Londoni. A New York-i tőzsdén például minimálisan 16 …

Érdekel a cikk folytatása? »

Agyműtét a kőkorszakban

Az agyműtét nem újdonság, már 12 000 ezer évvel ezelőtt, a kőkorszakban is végeztek hasonló beavatkozást. Európában, elsősorban Franciaországban, valamint Afrikában és Dél-Amerikában (Peru), igen régi lékelt koponyákat találtak. A koponyaleletek jó részén, a vágás peremén csontkinövés látható, ez pedig arra utal, hogy a betegek túlélték az operációt. A perui …

Érdekel a cikk folytatása? »

A ceruza születése

A ceruza már évszázadok óta nem v ólomból vagy ónból készül. Az ókori görögök, rómaiak és egyiptomiak, kis ólomkorongokkal használtak a papiruszlapokhoz, mielőtt tintával és az ecsettel neki kezdtek volna az írásnak és díszítésnek. A 14. században már az európai művészek is használtak ólmot, ezüstvesszőt, cinket, rajzaikhoz, egészen a grafit …

Érdekel a cikk folytatása? »

Síugrás –suhanás a hó felett

A síugrást gyakorlatilag bármilyen életkorban el lehet kezdeni tanulni. Az ugró először azt tanulja meg, hogyan érhet el minél nagyobb sebességet. Ezt egy közönséges lejtőn gyakorolja: a légellenállást a lehető legkisebbre csökkentő testhelyzetbe kuporodva, hátranyújtott karokkal siklik lefelé. A világ élvonalába tartozó síugrók elugrási sebessége akár 100km/h is lehet. Az …

Érdekel a cikk folytatása? »

Hogyan siklik a szörfös?

A hullámlovaglás, más néven szörfözés-, amelyet Polinéziában már évszázadok óta űznek- napjainkban milliók kedvenc sportja, és gyakorlói mind a tökéletes hullámot keresik. A legjobb szörfözőhelyek egy része, is Hawaii-n található, ahol a Csendes –óceán viharos hullámai néha sok ezer kilométert tesznek meg, hogy aztán 9 méter magasra is csapjanak a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Ejtőernyős akrobatika a fellegekben

Egy ejtőernyős csaknem 3700 éter magasan szálló repülőgép ajtajából ugrik. Alatta elterülő táj, felhőpamacsok közül ki-kibukkanó színes foltok, házak tömkelege. A szállítógép megérkezik a kijelölt ugrási pontra, s az ejtőernyős kiveti magát a levegőbe. Karját és kábát széttárja, testét kissé meggörbíti, fejét hátrahúzza. Zuhanása körülbelül nyolc másodpercig gyorsul, ekkor éri …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Szerelemről

„A szexuális kapcsolat nem összekeverendő a szerelemmel. A szerelem nincs tekintettel korra, nemre, társadalmi hierarchia rendszerre, bőrszínre, nemzetiségre, vagyoni helyzetre, szociális státuszra sem. Elmúlásának ideje előre pontosan nem mondható meg, olyan emberi érzelem, amely nem a résztvevők saját akaratán múlik, nem hozható akaratlagosan létre. Létezik olyan viselkedésmód, nyitottság, amellyel az …

Érdekel a cikk folytatása? »

Áltudomány

Mit is nevezhetünk áltudománynak? Az áltudományok olyan eszmék, melyeket nem bizonyítottak, nem támasztottak alá konkrét tényekkel, így nem nevezhetjük őket tudománynak. Általában a tudósok nem hisznek bennük, mert valami olyanról szólnak, ami nem valós, vagy nem bizonyított, sokkal inkább természetfeletti. Az áltudományok között tartják számon például az alkímiát, melyből a …

Érdekel a cikk folytatása? »