Kezdőlap / Állatok / Bennett-kúszókenguru

Bennett-kúszókenguru

Ausztráliában két fán élő kengurufaj létezik, közülük a Bennett-kúszókenguru az egyik.
Bár a Bennett-kúszókenguruk száma növekszik, ám amióta nem vadászható, mégis veszélyben vannak, mivel élőterületük nagyon kicsi: az északkelet-ausztráliai Daintree folyó könyékén kívül sehol máshol nem találhatóak meg. Ezért végzetes lehet a faj számára például egy tűzvész vagy más természeti katasztrófa (az erdők védelmét célzó programoknak viszont sokat köszönhet). A nedves trópusi esőerdőben élnek 14oo méter tengerszint feletti magasságig.
Ausztráliában két fán élő kengurufaj létezik, a Bennett kenguru az egyik.
Növényevő, körülbelül 33 féle növény leveleit fogyasztja. Hossza 69-76 cm, farka 74-84 cm, testsúlya 11-1 kg.
Éjszakai életmódot folytató állat, a kengurufélék családjához tartozik, mint a wallabi és a többi kenguru. A földön élő kenguruk leszármazottja, de az erdő fáin él. Mellső lába elég hosszú és erős, könnyen mozog a fán, hátsó lába alkalmas a kapaszkodásra. Fürgén mozog az ágak között, sőt ugrik is, farkával egyensúlyozva, kenguru őseire jellemző módon.
Színe barna vagy szürke, farkán, végtagjain, mellén és hasán fekete foltokkal. Nagyon nehéz megpillantani a lombkoronában, mivel teste sötét alsó része tökéletesen álcázza.
A felnőtt állat többnyire magányosan él. A hím sokkal nagyobb a nősténynél, területét harciasan védi a többi hímmel szemben. Ez igen szokatlan, ugyanis a többi kengurufajra alig jellemző ez a viselkedés. A földön élő kengurukhoz képest szaporodása is lassabb, egy évben többnyire csak egy utódot hoz világra. A fiatal kúszókengurut anyja még 9 hónapig erszényében hordozza, az elválasztásra egy éves kora körül kerül sor. Régebben az őslakosok vadászták. Természetes ellenségei közé tartozik a dingó és a pitonok.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Állategészség védelem: Fertőző bursitis

Kóroktan. A betegség kórokozója birnavírus. A vírus nagyon ellenálló, az alomban egy-négy hónapig fertőzőképes marad, …

Hozzászólás