Hüllők

Európa mérsékelt övi és északi tájai, délen az Alpokig, Szlovéniáig és Horvátországig, valamint Románia északi részéig; egyébként egészen Szibériáig elterjedt. Hazánk síkvidéki, nedves élőhelyein mindenütt gyakori. Élőhelye: mint keleti faj, areáljának európai részén nem olyan általánosan elterjedt, mint a gyepi béka, annál igényesebb. Legfontosabb élőhelyei a lápok és a nedves …

Erős alkatú béka, hátsó lába hosszú, ha oldalt előrehajlítjuk és a törzshöz szorítjuk, bokaízülete az orra hegyéig ér. Átlagos testmérete (6,5-8 cm) kisebb, mint az egyébként hasonló gyepi békáé, attól hegyesebb orra, nagy, kemény belső sarokgumója és teljesen eltérő hangja is megkülönbözteti. Két belső, nem kitűrhető hanghólyagjuk segítségével a mocsári …

A megfelelő telelőhelyekre gyakran több kilométerről igyekeznek a gyepi békák. Ha ezeket a kicsiny tavakat betemetik. elszennyezik, vagy a túl nagy halállomány miatt válnak használhatatlanná, annak a békákra nézve súlyosabb következményei lesznek, mint ahogy azt az ember egy ilyen viszonylag „csekély” beavatkozás után gondolná. A gyepi békák telelőhelyül fagymentes üregeket …

Egész Közép-, Nyugat- és Észak-Európa, valamint a mediterrán és a mérsékelt zóna közötti átmeneti területek. Areálja innen végignyúlik Észak-Ázsián. Japánig. Európában az összes kétéltű közül a gyepi béka hatol fel a legmesszebb északra. A barna varanggyal együtt az ő elterjedési területe itt a legnagyobb. Magyarországon csak szórványosan fordul elő, főként …

Nagy, erős alkatú béka, kifejlett kori testhossza 10 cm-t, ritkán annál többet is elérhet. Alapszínezete szerint általában egy barnásabb és egy sárgásabb típust lehet elkülöníteni. Hátoldalán szabálytalan alakú és különféle méretű foltok húzódnak, amelyek az állatnak jó rejtőszínt kölcsönöznek. A fehéres, sárgás vagy enyhén narancsszínű hasoldal a nőstényeknél jobban, a …

A mediterrán levelibéka a Pireneusi-félszigeten és Franciaország déli részén a zöld levelibéka areáljába ékelődik bele. Előfordul Dél- és Kelet-Spanyolországban, eljutott Dél- és Közép-Portugáliába, de Spanyolország északkeleti részéről és a Pireneusokból hiányzik. A Baleár-szigeteken azonban megtalálható. Franciaországban a Pireneusok mentén eléri az Atlanti-óceánt, és Provence-on át behatol Északnyugat-Olaszország tengerparti térségébe. Vagyis …

Nagyon hasonlít a zöld levelibékára, annak igen közeli rokona. Testhossza az orrcsúcstól a kloákáig kb. 5cm. Hátszíne a zöld levelibékáénál többnyire valamivel világosabb zöld. Vannak azonban barnás, szürke és foltos példányok is. Legfontosabb terepi ismertetőjelként a markáns csípőkacskaringó hiányát kell megemlíteni. Orrnyílásától csupán egy vékony és sötét csík húzódik szemén …

A zöld levelibéka elsősorban a ligetes folyóvölgyeket, az apró tavakban gazdag lombos és vegyes erdőket, a nádasokat és a bokrokkal benőtt kerteket kedveli, ha ott alkalmas vízre is lel. Petézőhelyei tiszta vizű, buja növényzetű tavacskák, nagyobb pocsolyák, holtágak vagy ligetes folyóöblök. Szívesen elfoglalja azonban a mesterséges kerti tavacskákat és a …

A világosbarnás, olajzöld, feketés vagy teljesen okkerszínű levelibékák is, amelyek e színüket hosszabb ideig megtartják. Találtak már tiszta fekete (melanisztikus) levelibékákat is. Szintén különlegesek a„kék” levelibékák, amelyek bőréből hiányzik a sárga színanyag. A Korzika, Szardínia, Elba és Capraia szigetén élő H. a. sarda alfaj bőre feltűnően szemcsés, olajzöld vagy szürke …

Összetéveszthetetlen. Csak nagyon közeli rokonával, a mediterrán levelibékával lehetne összekeverni, de attól könnyen megkülönböztethető a rendszerint szépen kirajzolódó, még ültében is jól látható feketés „csípőkacskaringó”, azaz a hát és a has közötti határvonal révén. A mediterrán levelibékánál ez ugyanis hiányzik. Testhossza max. 5,2 cm. A kifejlett hímek átlagos tömege 8-9 …