Állatok

Az európai békák közül a legnagyobb areálja a gyepi béka mellett a barna varangynak van. E Dél-Spanyolországtól Közép-Svédországig terjedő óriási területen állománysűrűsége valószínűleg sokkal nagyobb, mint a még északabbra felhatoló gyepi békáé. A Földközi-tenger mellékén előfordul végig a Pireneusi-félszigeten, egész Olaszországban, Szicília szigetén, Görögországban, az Égei-tengeri szigeteken és a Balkánon. …

Nagy, zömök, igen erőteljes felépítésű varangy. A legtermetesebb alakok kifejlett nőstényei a 15 cm-es hosszt is elérhetik. A barna varangy a legnagyobb és leggyakoribb varangy Európában. Háta többnyire egyszínű barna. sötétbarna vagy okkersárga, amely éles határ nélkül megy át a has fehéres, barnás vagy szürke színébe. Ez utóbbi tehet mintázatlan …

A 10 cm-es, sima bőrű és meglehetősen zömök béka erősen emlékeztet a kisebb barna ásóbékára, feje azonban kevésbé boltozatos, ásósarkantyúja pedig fekete. Hátoldalán néhány lapos szemölcsöt visel, alapszíne szürke, mintázata változatos, többnyire zöld, de lehet sárgás is vagy világos csíkokkal díszített. Szemei nagyok, erősen dülledtek, szembogara függőlegesen hasított. Dobhártyája nem …

Jegyei: varangyszerűen tömzsi állat, rövid, erős végtagokkal és nagy, kiálló szemekkel, amelyeken a szembogár függőleges hasítékú. Testhossza rendszerint 5-7 cm között van, ritkán elérheti a 8 cm-t is (Nőstény). Tarkóján, a szeme mögött daganatszerű duzzadás látható. Színezete az olajzöldtől a sötétbarnáig változhat, de világosabb is lehet. hátán több-kevesebb szabálytalan folt …

Jegyei: testhossza 4-5 cm; pupillája függőleges résű. Hátoldalának színezete a sötétszürkéstől a kékesszürkén át a barnásig változhat. Hátán és lábának felső oldalán sok kis szemölcs van, amelyek oldalt szemölcssort alkotnak. Tenyerén három, kb. azonos nagyságú dudor látható. A nemek elkülönítése külsőre nagyon nehéz. A hímek nyáron gyakran petezsinórt cipelnek. Hanghólyagjuk …

Tarka korongnyelvű béka Jegyei: 6-7 cm-es, a valódi békákhoz (Rana) hasonló faj. Alapszíne világos vagy sötétszürke, barnás, olajzöld, sárgás vagy vörhenyes is lehet. Hátán és combjain rendszerint számos sötét, de világosan szegett folt van. A hát közepén világos csík húzódhat, amely azonban gyakran hiányzik. A fehéres has sokszor barnás pettyekkel …

Összehasonlítva a sárgahasú unkával, a vöröshasú unka északabbra, egészen Németország északi részéig és a Baltikumig is eljutott. Keleten sokkal mélyebbre behatolt a volt Szovjetunió erdőssztyep övébe, míg délen csupán a Balkán északi határáig található meg, a Földközi-tenger vidékén nem. Elterjedésének nyugati határvonala Németországot szeli át. Mivel túlnyomórészt 200 m alatt …

A csaknem 4-5 cm hosszú (csak kivételesen több 5 cm-nél), csakúgy, mint a sárgahasú unka, amelyhez hátoldala is hasonlít. Hasán azonban kiterjedtebbek a fehér pettyekkel hintett szürke vagy fekete foltok, köztük többnyire élénk narancsvörös színt látni, amely azonban lehet kifejezetten sárgás piros is, így összetéveszthető a sárgahasú unkaszínezetével. A vöröshasú …

A sárgahasú unka túlnyomórészt kisebb vizek lakója. Eltekintve téli szállásától, ideje nagy részét a vízben tölti. Nappalra leginkább elrejtőzik valahol, és csak estefelé élénkül meg. Árnyas kavicsgödrökben és erdei pocsolyákban azonban nappal is meg lehet figyelni. amint oldalra szétterpesztett lábbal lebeg a vízben, a felszínen „csüng”, vagy a sekély víz …

Közép- és Nyugat-Európa. Franciaországtól keleten a Fekete-tengerig, délen Dél-Olaszországig és Görögországig. Ezen az areálon belül négy alfajra osztható: a B. v. variegata Franciaországban, a Benelux államok tengerparttól távolabb eső részein, Nyugat- és Dél-Németországban, az Alpok térségében (ezért olykor hegyi unkának is hívják), Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és a Bal¬kán északi vidékein …