A máltai selyemkutya eredete: A neve a szemita „malat” szóból ered, melynek jelentése: kikötő, menedék. Ősei ugyanis a Földközi-tenger kikötőiben és partjain éltek, ahol feladatuk az egerek írtása volt. „Canes melitenses” néven Kr. e. 384-322 körül már Arisztotelész feljegyzéseiben is szerepel. Az ókori Rómában is feltűnt, ahol Kr. u. előkelő …
Érdekel a cikk folytatása? »Pávaszemes gyík Lacerta lepída életmódja
A párzásra hajlandó nőstények felkeresik a hímeket, amelyek látszólag megküzdenek egymással, de eközben rendszerint nem sebesülnek meg. A nemek egymásra találásában a jelek szerint a szaglásnak van fontos szerepe megfigyelték, hogy a hím párja kloákáját nyelvével tapogatva állapítja meg, hogy az kész-e párzani. Úgy tűnik, a hímek 2, a nőstények …
Érdekel a cikk folytatása? »Pávaszemes gyík Lacerta lepída jellegzetessége
Jegyei: méretei óriásiak, alkata feltűnően erőteljes, zömök. Feje robusztus, pofatájéka felfelé szélesedik, orra lekerekített. A farok töve igen vastag, vége hosszú, elhegyesedő. A test színezete változó. Finom, gyöngyszerű pikkelyekkel borított hátoldala általában zöld, ritkán olajbarna, nagy szemű vagy sokszor igen aprólékos háló- vagy kacskaringó mintázat díszíti, amely viszont a legtöbbször …
Érdekel a cikk folytatása? »Spanyol bordásgyík Psammodromus hispanicus
Jellegzetességei: kis termetű, apró fejű gyík, teste enyhén lapított, és nagy, erősen ormós pikkelyekkel fedett. Színezete nem mondható egységesnek, de gyakran szürke, szürkésbarna vagy sárgás, világos, csíkokba rendeződött pöttyökkel és sötét keresztsávokkal. Nem ritkák az alig mintázott egyedek sem. Haloldala fehéres, halványzöldes vagy vörhenyes is lehet. Farka lényegesen rövidebb a …
Érdekel a cikk folytatása? »Közönséges bordásgyík Psammodromus algirus
Jellegzetességei: igen karcsú, apró fejű gyík, hát- és oldalpikkelyei erősen ormósak, farka nagyon hosszú. Háta világos- vagy sötétbarna, de lehet olajzöld, a sötét testoldaltól egy markáns, fehéres vagy sárgás csík választja el, vállfoltja kék. A hát közepén olykor elmosódott, sötét mintázat látható. A hátsó lábak és a farok alsó oldala …
Érdekel a cikk folytatása? »Éleshátúgyíkok
Fekete éleshátúgyík Algyroides nigropunctatus Jegyei: karcsú, magas homlokú gyík, hátán nagy, ormós pikkelyekkel és hosszú farokkal. A hát fahéj- vagy sötétbarna, fekete pettyek nélkül. A hímek torka és nyaka mélykék, narancsvörös hasuk közepén gyakran sárga folt látható. A nőstények kisebbek, hasuk sárgászöld vagy fakó narancsszínű. A teljes hossz 180-210 mm. …
Érdekel a cikk folytatása? »Közönséges kaméleon Chamaeleo chamaeleon életmódja
Ha sikerül egy legyet kb. 20 cm-re megközelíteniük, akkor egy különleges szervük lép akcióba: a nyelvük. A másodperc töredéke, mérések szerint 1/25 mp-nél is kevesebb idő alatt nagy találati pontossággal vetik ki e fegyverüket, amelynek kissé megvastagodott, ragadós végére tapad az ekként „meglőtt” zsákmány, majd a szájba továbbítódik, hogy ott …
Érdekel a cikk folytatása? »Közönséges kaméleon Chamaeleo chamaeleon elterjedése
Elterjedése: a kaméleonok több mint 80 fajt felölelő családja főként Afrikában. Madagaszkáron, Délnyugat-Ázsiában és az Indiai-óceán néhány szigetén él. A közönséges kaméleon fő elterjedési területe szintén Afrikában fekszik, de Spanyolország és Portugália déli részén, Szicíliában, a Peloponnészoszi-félszigeten, valamint Krétán és Máltán is megtalálható. Előfordul még a Kanári-szigeteken és Elő-Ázsiában. A …
Érdekel a cikk folytatása? »Közönséges kaméleon Chamaeleo chamaeleon jellegzetességei
Jegyei: összetéveszthetetlen, alkata eltér minden más európai hüllőétől. A kifejlett példányok alig érik el a 30 cm-es hosszt, farkukkal együtt mérve is jobbára csak 25 cm körül vannak. Oldalról lapított testével közel egyenlő hosszú mellső és hátsó lábakra támaszkodik, miközben ujjai kéz módjára markolják az ágat, és emellett rendszerint betekerhető …
Érdekel a cikk folytatása? »Közönséges agáma Agama stellio
Jegyei: nagy, feltűnően robusztus és tüskékkel felvértezett gyík; feje nagy, széles, nyakától jól elkülönül, lábai izmosak, hosszú ujjai karmokat viselnek. A hátoldalát borító tüskepikkelyek az egyébként szembetűnő dobhártya tájékán, a lábakon és a farkon fejlődtek ki a leginkább. A hát alapszíne világos vagy sötétszürke, de lehet barnás vagy szinte fekete …
Érdekel a cikk folytatása? »