Tag Archives: etetés

A felnőtt szarvasmarhák takarmánnyal gyakran vesznek fel különböző testidegen tárgyakat (drót, szeg, vasforgács, lemezdarabok, fémdarabok stb.). Ezek nagyobb fajsúlyuknál fogva a recésbe kerülnek, innen a kérődzés alkalmával sem mozdulnak el. A hegyes tárgyak az előgyomor erőteljes összehúzódására a recés falába fúródnak, és körülírt hashártyagyulladást okoznak. Tünetek. A betegség tünetei lassan …

Életveszélyben a bendő szúrcsapolása is alkalmazható. A szúrcsapolásra 15-20 cm hosszú, 9×3 mm-es, ovális keresztmetszetű, becsiszolt tőrrel ellátott trokárt használjunk. A beszúrás biztonságos helye a kérődzőkön baloldalt, a horpasz felett, az utolsó borda mögött háromujjnyira, az ágyékcsigolyák harántnyúlványaitól tenyérnyi szélességben van. A szúrcsapot határozott mozdulattal, a tőrrel együtt a jobb …

A kérődzők felfúvódásának lényege, hogy a bendőben keletkezett gáz eltávolodása (böfögés útján) a gázképződéssel nem tart lépést. A has – a gázfelhalmozódás ütemétől függően – különböző gyorsasággal kifeszül, légzési és vérkeringési zavarok jelentkeznek, s ebből eredően a gyógykezelés nélkül maradt állatok jelentős része elhullik. A betegségnek két alaptípusát ismerjük: a …

Az előgyomrok alkalózisa és az ammóniamérgezés heveny, félheveny vagy idült lefolyású. Hibás takarmánykészítésre, takarmányozásra visszavezethető emésztési és általános anyagforgalmi zavarral járó megbetegedés. A kórkép a tömegesen tartott állatállományban a „mérgezés” fogalmát kimerítő módon jelentkezik. A bendő pH-ja a normális (6,4-6,8) értékről lúgos irányba (pH 8,0-8,5) eltolódik, és a fermentáció számára …

A betegséget az váltja ki, hogy a bendőben, többnyire külső körülmények hatására, a mikrobiológiai folyamatok lelassulnak anélkül, hogy rendellenes bomlástermékek keletkeznének. A kóros biokémiai, illetve élettani folyamatok (bendőmegterhelés, renyheség stb.) többnyire állományi szinten jelentkezhetnek, de előfordulnak egy-egy állatcsoporton belül egyedekben is. A betegséget gyakran a takarmányozási technológiával összefüggő hibák váltják …

A kérődző háziállatoknak összetett, több üregű gyomra van, amely különleges nyálkahártyával bélelt előgyomrokból és a tulajdonképpeni mirigyes gyomorból áll. Az előgyomrok közül a bendő (rumen) a legnagyobb, a recés (reticulum) és a leveles vagy százrétű (omasus) lényegesen kisebb. Az újszülött állat előgyomorai kicsinyek. A bendő és a recés erősebben fejlődik, …

Főként a szarvasmarhák, ritkábban a lovak és a sertések megbetegedése, amely rendszerint egyedi megbetegedés formájában jelentkezik. A szarvasmarhákban felfúvódással jár együtt. A hosszabb ideig való eltömődés a nyelőcső falának elhalása miatt veszélyes. A szarvasmarhát a mohó takarmányfelvétel (répa, burgonya, alma, répafejes szilázs, szárított répaszelet), a gümőkór, a sugárgombás betegségek következtében …

A szájgyulladás a szájüreg, az ajkak, a nyelv és az íny nyálkahártyájának gyulladása. Jelentősége egyrészt abban nyilvánul meg, hogy az állatok a nyálkahártya fájdalmassága miatt a szokásosnál jóval kevesebb takarmányt fogyasztanak, másrészt a fertőző betegségeknek vagy a toxikózisoknak lehet első, feltűnő tünete. Tünetek. A szájgyulladásra általánosan jellemző az óvatos evés, …

A szervezet nyitott anyagi és energetikai kemodinámiás rendszer, amelynek a működéséhez szükséges anyag- és energia visszapótlás az emésztőszerveken keresztül történik. A szájüreggel kezdődő és végbélnyílással záródó csőrendszer rendkívül nagy munkát végez a felvett táplálék fizikai, kémiai feltárásán keresztül a felszívódási és a salakanyagok kiürítéséig, ezért rendkívül sérülékeny is. A felvett …

A vashiányos anémia jelentkezhet (elsősorban) olyan borjúállományokban, ahol legalább 3-5 hétig 0,18 mmol/kg vastartalmú tejport adagolnak és alom nélkül tartják az állatokat („fehér húsú borjú” – előállítási technológiája). A kórkép megjelenését elősegíti, hogy a tejporos takarmányozás a borjú 0,5-1,2 mmol/nap vasigényét nem elégíti ki. Mindezek miatt a hemoglobinkoncentráció 100 g/l, …