Tag Archives: tolerANCIA

Az egyedi háztartás egy olyan életstílust testesít meg, amely a múltra, a polgáriasodásra volt jellemző. A családcentrikusság, a polgári individualizmus, „az én házam – az én váram” szemlélete elkerülhetetlen velejárója volt az eredeti tőkefelhalmozásnak, de napjainkban már időszerűtlen, elavult és értelmetlen. Éspedig több okból. Az egyik ok, hogy ma szocialista, …

A hagyományos házasságnak három fő funkciója volt: gazdasági, szexuális és gyermeknevelő. Mindhárom funkció terén jelentős változások következtek be, illetve vannak folyamatban. A család eredetileg termelési és fogyasztási egység. Termelési funkcióját azonban az iparosítás és városiasodás során elvesztette; így gazdasági funkciójából a városi családokban csak a fogyasztás, a pénzbeosztás, a családtagok …

A reneszánsz idején a szerelem zavaró tényező vagy veszélyforrás a házasság számára. Későbbi közfelfogás szerint a szerelem nem rossz dolog, de csak a házasság megszentelt keretében. A következő lépés ennek megfordítása volt: csakis a szerelem szentesítheti a házasságot. Napjainkban pedig az válik közfelfogássá, hogy a szerelem bármilyen nemi kapcsolatot szentesíthet: …

A párválasztás egyik legfontosabb belső meghatározója a szerelem. Ez a meglehetősen nehezen körülírható lelki jelenség a nemi vonzalomból nőtt ki, és sokak számára ma is alig jelent többet. Különösen a fiatalok tévesztik össze könnyen szexuális megkívánásaikat a szerelemmel. Pedig szerelemről valójában csak akkor beszélhetünk, ha a vonzalmat nem csupán a …

A házasság demokratizálódása ez idő szerint valószínűleg a párválasztás terén nyilvánul meg a legerőteljesebben. A hagyományos, szülők általi párválasztás maradványai ma már csak itt-ott lelhetők fel; az érdekeltek legtöbbször maguk döntenek, s nemhogy kényszert, hanem még jóindulatú beleszólást is alig fogadnak el. Bár a párválasztás demokratizálódása már a polgári korszakban …

A megoldás nyilván nem az, hogy ismét lényegesen megnehezítsük a házasságkötést jogi vagy gazdasági kikötésekkel. Ez visszalépés lenne, bár az olyan apróbb akadályok, mint a néhány éve elrendelt egy hónapos várakozási idő (a szándék bejelentésétől a házasságkötésig), biztosan nem sértik a demokratizmust, és számos nyilvánvaló meggondolatlanságot megelőzhetnek. Az igazi megoldás …

A legnyilvánvalóbb és talán legfontosabb történelmi tendencia a házasság jövője szempontjából az egyre fokozódó mértékű demokratizálódás. Ez tulajdonképpen már a polgári korszakban megkezdődött, de csak napjainkban teljesedik ki. A házasság demokratizálódása azt jelenti, hogy megszűnik korábbi kiváltság-jellege, eltűnnek a korlátozások, a nehezen teljesíthető feltételek. Ennek következtében néhány esetet (pl. elmebetegség …

A házasság múltjának, mai problémáinak és az ezzel kapcsolatos véleményeknek vázlatos áttekintése alapján most már megkísérelhetjük néhány következtetés levonását a házasságjövőjét illetően. A házasság, mint a nemek kapcsolatának társadalmilag szabályozott formája nem örökkévaló és változatlan intézmény, hanem éppúgy alá van vetve a fejlődés törvényszerűségének, mint minden az életben. Az emberi …

A népesedési vita, 1973-as kormányhatározattal csak átmenetileg csitult el, újabban újra élénkülőben van. A hazai népesedéspolitikáról Klinger András tanulmánya nyújt adatokban gazdag képet (1974). A házasság tartalmi problémáinak, jellegének, a házastársak életstílusának vizsgálata mindössze néhány éve kezd kibontakozni. A házasságjövője szempontjából a legérdekesebbek közé tartozik Heller Ágnes cikke (1970) a …

A nők helyzete a házasságban és a családban; a házasság fajfenntartási és gyermeknevelési funkciója; valamint a szocialista életmóddal kapcsolatosan a házasság jellege, tartalma, viszonya más társadalmi közösségekhez, intézményekhez. A nők helyzete érthetően középponti kérdés, hiszen az újabb vizsgálatok – pl. Turgonyi Júliáé és Ferge Zsuzsáé 1969-ben, H. Sas Judité 1976-ban …