Kezdőlap / Tag Archives: tudomány (page 19)

Tag Archives: tudomány

Vajon mi elől menekülnek az emberek leggyakrabban az alkohol mámorába?

Általában az érzelmi indítékok játszanak nagy szerepet. Amikor az emberek úgy érzik, hogy problémáikat nem tudják megoldani, akkor nyúlnak először pohárhoz. Azt hiszik, hogy a pillanatnyi kábultság, mámor megoldást nyújt. Ilyenkor nem gondolnak arra, hogy testi-lelki állapotuk mesterséges rongálásával problémamegoldó képességük csökken. Ezzel szemben az egészségesen élő, edzett ember sokkal …

Érdekel a cikk folytatása? »

A részeg mámor

Az első írásos emlékek már az alkohol és a belőle készült italok eredetéről tanúskodnak. „Kenyeret adtam az éhesnek, sört a szomjasnak” – vallották az egyiptomiak. A bibliai olvasmányok szerint Noé készített elsőként bort, amikor a vízözön után kiszállt a bárkából. Régen is voltak részegek és részegeskedők, II. Ramszesz egyiptomi fáraó …

Érdekel a cikk folytatása? »

A csodálatos cserje

A hagyományok szerint Abesszínia Kaffa nevű tartományában élő pásztorok vették észre először, hogy kecskéik az egyik cserje gyümölcsét lelegelve éjszaka is felajzottan kergetőztek akoljaikban, s miután maguk is kipróbálták a növény főzetét, éberek maradtak, álmosságukat, fáradtságukat elűzte a kellemes ízű ital. Ha a legenda nem is igaz, a kávé neve …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az embernél a szaglás érzékenysége

Több ezer szagot, illatot tudunk megkülönböztetni, köztük olyan leírhatatlanokat is, mint például az ázott macska, az öreg könyvek szaga, a frissen kaszált széna, a frissen kisült kenyér illata. Ennek ellenére a mi szegényes szaglásunkhoz képest a kutyáé a csodával határos. Az embernél a szaglás érzékenysége az élet szempontjából már nem …

Érdekel a cikk folytatása? »

Zajos világ

A fül egyik fő feladata a hallás. De ha nem tudnánk megállapítani testhelyzetünket, vagy nem érzékelnénk fejünk forgását, elveszítenénk egyensúlyunkat és felfordult világban éreznénk magunkat. Az egyensúlyozás érzékszervét a belsőfülben találjuk, amely szervezetünk legrejtettebb és legvédettebb helyén, a koponyaalapon, a sziklacsont belsejében, igen kemény csontállományból felépült tokban foglal helyet, s …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szemüveg feltalálása

A szemüveg Európában a 10. és 11. század fordulóján született meg, egy arab tudós, aki optikával is foglalkozott, jött rá, hogy az üveggömb szelete nagyítja a látható képet. Fölfedezte tehát a lupét. A nagyításra használható szemüveg 1270 táján jelent meg, Itáliában. Több mesterember kezén formálódott, és nagy divat lett. Egy …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az információáramlás

Ma már az ismeretek folyama minőségileg különböző csatornákon keresztül egész bolygónkon át cirkulál, az információ tekintetében egyetlen egészbe egységesítve az emberiséget.; A konkrét szituációtól és az érintkezés céljaitól függően az információ szólhat – személyes hozzáfordulás útján – valamely konkrét személyhez (illetve személyekhez), avagy a valószínű címzettek valamely sokaságához. A közvetlen …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szó ajándék

Az ember és a tárgyi világ közt mindig ott áll a többi ember, lényegében a társadalom egész története. Sokkal többet tudunk olyan dolgokról, amelyeket soha nem láttunk, amelyekről csak hallottunk vagy olvastunk. A szó ajándéka az egész emberiség gondolataival gazdagít bennünket, mindenki számára megkönnyíti a megismerés útját, mivel megszabadít annak …

Érdekel a cikk folytatása? »

A bizalmasság foka

Más emberek jelenlétében, a látható társadalmi ellenőrzés feltételei közt alakváltozáson mennek keresztül az ember pszichikus folyamatai – másokká válnak, mint amikor egymagában van. Több személy társaságában más a pszichés hangulat és a bizalmasság foka, mint négyszemközt folytatott beszélgetés esetében. Az embernek más személyek szeme elűtt lezajló viselkedésében általában olyan mozzanatok …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az ember társas lény

Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és ezek tartalma szétszakíthatatlan egységben állnak egymással. Az érintkezés formája mintegy predeterminálja azoknak a beszédbeli és egyéb eszközöknek a jellegét, amelyek révén a gondolatok cseréje megvalósul. A kifejezésformákra óriási hatást gyakorol az érintkezésben levők társadalmi helyzete, …

Érdekel a cikk folytatása? »