Vérsejtsüllyedés

Az 1900-as évek elején kifejlesztett módszer, amit annak idején a terhesség megállapítására használtak. Nagyon megbízhatatlan teszt volt, de értékesnek találták nagyon határozatlan általános betegségmutatóként. Ebben a folyamatban a vér alvadásgátlóval van keverve, a keveréket pedig egy vertikális csőbe szívatják, amelynek egyforma belső átmérője van 200 mm hosszan. Azt a távolságot, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Virchow csomó

Ez egy egyedülálló nyirokcsomó, ami leggyakrabban a kulcscsont felett a bal oldalon található. Ezt a nyirokcsomót ilyen formában jelcsomónak is nevezik, mert bizonyos daganatos betegségek (pl. gyomorrák) első jele is lehet. A jelcsomót, amiben metasztatikus sejteket lehet találni, Troisier csomónak is hívják.

Érdekel a cikk folytatása? »

Vitiligo

Ez egy szerzett ismeretlen eredetű rendellenesség, ahol hiányoznak a működő melanociták (pigmentsejtek). Leggyakrabban húsz éves korban jelenik meg. A leggyakrabban érintett testrészek az arc, a kézfej, a hónalj, a köldök, az anogenitális rész körüli bőr és az alsó végtagokon a sípcsont feletti bőr. Az elváltozás általában tejfehér és konvex élei …

Érdekel a cikk folytatása? »

Yersinia enterocolitica

Gramm negatív baktérium, ami leggyakrabban a vékonybélben okoz felszíni, önmagát korlátozó fertőzést. A fertőzés leggyakoribb helye a vékonybélen belül a terminális ileum (krónikus ileitis terminalis). A fertőzés lefolyásának három stádiuma van: 1. noduláris 2. ödémás 3. rezolúció. Mindegyik stádium körülbelül 2 hétig tart.

Érdekel a cikk folytatása? »

Zollinger-Ellison szindróma (ZES)

Gasztrint termelő hasnyálmirigydaganat okozza, ami súlyos, többszörös fekélyek kialakulásához vezet a gyomorban és a vékonybélben. Három fő jellemzője van: 1. jelentősen megemelkedett gyomorsav-termelés 2. peptikus fekélyek 3. nem B sejtes daganat a hasnyálmirigyben vagy gyakran más helyen, amik az esetek felében rosszindulatúak és áttétek képződnek (leggyakrabban a májban). 40-75 éves …

Érdekel a cikk folytatása? »

Zsírembólia

Balesetek után, pontosabban törések után a zsírcseppek embolusként viselkedhetnek. Miután bekerültek a véráramba, elakadhatnak a tüdő, agy, vagy más szervek ereiben. Az embolizáció általában lassan indul, majd 48 órával a baleset után éri el csúcsát. A nyílt törések kisebb rizikóval járnak az embolizációra, mint a zártak. A hosszúcsontok, a medence …

Érdekel a cikk folytatása? »

Zsírmáj (steatosis)

A máj képes az élelemből szerzett zsírokat tárolni, majd később szükségszerűen kibocsátani. Nagymennyiségű huzamos zsírfogyasztásnál a máj nagyon jelentős mennyiségű zsírt képes visszatartani. Ha a szervezetbe huzamosabb időn keresztül nagy mennyiségű zsírpótlók kerülnek be (pl. alkohol), vagy az anyagcsere folyamata hibás és nem képes a zsírokat felhasználni (pl. tbc), a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Zsírszövet

Sűrű rendezetlen felépítésű kötőszövet, amelyben főleg zsírsejtek találhatók. A zsírsejtek tárolják a zsírt trigliceridek formájában. Fő szerepe az energia tárolása, emellett hőszigetelő és védőfunkciója is van. A zsírszövetnek szerepe van a hormonháztartásban is. A következő hormonokat bocsátja ki: leptin, rezisztin, adiponectin, angiotensin, PAI-1, IL-6, TNFalfa.

Érdekel a cikk folytatása? »