Közönséges kaméleon Chamaeleo chamaeleon jellegzetességei

Jegyei: összetéveszthetetlen, alkata eltér minden más európai hüllőétől. A kifejlett példányok alig érik el a 30 cm-es hosszt, farkukkal együtt mérve is jobbára csak 25 cm körül vannak. Oldalról lapított testével közel egyenlő hosszú mellső és hátsó lábakra támaszkodik, miközben ujjai kéz módjára markolják az ágat, és emellett rendszerint betekerhető …

Érdekel a cikk folytatása? »

Közönséges agáma Agama stellio

Jegyei: nagy, feltűnően robusztus és tüskékkel felvértezett gyík; feje nagy, széles, nyakától jól elkülönül, lábai izmosak, hosszú ujjai karmokat viselnek. A hátoldalát borító tüskepikkelyek az egyébként szembetűnő dobhártya tájékán, a lábakon és a farkon fejlődtek ki a leginkább. A hát alapszíne világos vagy sötétszürke, de lehet barnás vagy szinte fekete …

Érdekel a cikk folytatása? »

A török és a lemezujjú gekkó

Török gekkó Jegyei: láthatóan karcsúbb a nála termetesebb fali gekkónál, de ahhoz hasonlóan hátát és farkát feltűnő, hosszanti sorokba rendezett bőrdudorok borítják. Hátoldala enyhén áttetsző sárgás, világosbarna vagy barnás rózsaszínű, sötét, eltérő méretű pöttyökkel, amelyek a farkon keresztsávokba mennek át. Karmos ujjainak alsó oldala 2 sor tapadókoronggal van ellátva, amelyek …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Phoenix-program

Az az ötlet, hogy rádiótávcsővel keresni kellene az idegenek üzeneteit, vagy egyszerűen csak bele lehetne kíváncsiskodni saját használatra szánt rádióadásaikba, az 1920-as évekből származik. A rádiókészülékek teljesítőképessége és érzékenysége, valamint az elektromágneses hullámokat átengedő légköri „ablak” létezése a rádióhullámok frekvenciatartományában sugallta, hogy ez lehet a kutatás számára legmegfelelőbb módszer. A …

Érdekel a cikk folytatása? »

Csontvelődonorság

Magyarországon évente mintegy 100 kisgyermek és felnőtt betegszik meg leukaemiában, vagy más, rövid idő alatt halálos kimenetelű csontvelőbetegségekben. A korszerű gyógyszerek, sugárkezelés, a vér sejtek elemeinek transzfúzióval történő pótlása csak meghosszabbítják az életet, csontvelőátültetés nélkül a tartós túlélés valószínűsége kevesebb, mint 20%. Néhányuk számára családjukban találnak csontvelődonort, de az átültetésre …

Érdekel a cikk folytatása? »

A kisbabák tejigénye

Ahogy nő, minden kisbabának egyre több tejre lesz szüksége. Ennek ellenére, az etetéseket a baba növekedésével egyeztetve kell rendszerezni, így Ösztönözve a kicsit arra, hogy bizonyos etetések alkalmával több tejet fogyasszon. Ha ez nem következik be, akkor elképzelhető, hogy a baba továbbra is sokszor fog enni keveset. Számtalan esetben kapok …

Érdekel a cikk folytatása? »

Németország építészeti csodái

A Bad Doberan-i „tégladómot” a 14. század elején emelték, alapvetően monostorként funkcionálva. A cisztercita templom berendezése szintes teljesen sértetlenül fennmaradt, az építménnyel együtt egyedülállóan zárt egységet alkotva. Figyelemre méltóak a festett hármas ívezetek és a kereszthajók, amelyeket önálló központi terekként alakítottak ki, és a kétemeletes árkádsorral nyílnak meg a hajókerestetés …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az anorexia

Az anorexia nervosát „fogyókúrakórnak’ is szokták nevezni, azonban ez a megnevezés téves, és félrevezető, mert a betegség okai sokkal összetettebbek a puszta fogyni akarásnál. Jóval erősebb benne a kényszercselekvés eleme, mint a hétköznapi fogyókúrában. Az anorexia valójában súlyos betegség, táplálkozási rendellenesség, amely szinte csakis a fiatalokat – a 11 és …

Érdekel a cikk folytatása? »

Hollandia építészeti csodái

A királyi palota, az egykori amszterdami városháza a holland aranykor legfontosabb bizonyítéka, és Jacob van Campens (1595-1657) vitathatatlan mesterműve. Építése a duplaemeletes homlokzatszerkezettel kezdődött közvetlenül a vesztfáliai béke megkötése után. A polgári gyűlésterem az építmény teljes magasságát kitölti: szimbolizálva az amszterdami polgárok önértékelését. Az 1896 és 1902 között épített amszterdami …

Érdekel a cikk folytatása? »

Veleszületett szívhibák

Az egyes szívbetegségek közül viszonylag gyakoriak az úgynevezett veleszületett szívhibák. Az esetek egyes részében valamelyik szívbillentyű fejlődési rendellenessége okozza a bajt – ilyenkor műtéttel tudják kijavítani az érintett billentyűt. Máskor a két pitvart vagy a kamrát elválasztó sövény nem záródik tökéletesen, s a megmaradt nyíláson keresztül keveredik egymással a bal …

Érdekel a cikk folytatása? »