A csodás Fertőrákos

Minden évben, amikor kitavaszodik, már az óvodások is arról beszélnek, ki hova megy a hétvégén, vagy ki hova utazik hosszabb, vagy rövidebb nyaralásra. Leginkább arról lehet hallani, hogy Olaszországba, Horvátországba, vagy más országokba terveznek a családok kirándulásokat. Ezen sokan, sokat gondolkodtunk, és arra a következtetésre jutottunk, hogy ez csak azért …

Érdekel a cikk folytatása? »

Dunaújváros környéke

Ercsi Átellenben a Csepel-szigettel – ahová réven lehet átkelni -, a Szent László-víz torkolata közelében 1166-ban monostor épült. Megmaradt köveiből a templomkertben már csak millecentenáriumi emlékművet állíthattak. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, római katolikus templom (1763-1767) csodatévő Mária-kegyképe révén a Duna menti népek búcsújáró helye 1855 óta, az augusztus 15-éhez legközelebbi …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Váli völgy

Tordasnak, az egykori Hangya Szövetkezet „mintafalujának” története egybefonódik a Sajnovics családéval. Legismertebb tagja Sajnovics János 1733-1786) csillagász és nyelvész, a finnugor nyelvészeti kutatások egyik elindítója volt. A romantikus stílusban átépített Sajnovics-kastély a Szent László patak völgyében ma szociális otthon. A Váli-víz völgye a régészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, i. e. 950-900-ban …

Érdekel a cikk folytatása? »

Vadása tó

Kevesen ismerik az ország nyugati részében, Vas megyében, az Őrség szívében, Hegyhátszentjakabtól kb. 800 m-re fekvő kicsiny tavat, mely igazi gyöngyszem az ide látogatók számára. A helybéliek „tengerszemként” is emlegetik a Vadása-tavat, csodálatos, festői környezete miatt, ugyanis a piciny, mindössze 3 ha-os területű tó partjától pár tíz méterre összefüggő erdő …

Érdekel a cikk folytatása? »

Pákozd

A Bella-patak völgyében nagy kiterjedésű neolitikumi, ún. csoportos település nyomára bukkantak. A bronzkorban pedig bizonyítottan földvára volt Pákozdnak. Nevét már Anonymus említi, majd 1279-ben oklevélben is szerepel. Legendássá a falut a győztes pákozdi csata (1848. szeptember 29.) tette. A csata első emlékművét (1889) a főutcán állították. Dokumentumait a Velencei-tóba félszigetszerűen …

Érdekel a cikk folytatása? »

Velencei-tó

A tó területe 24,9 négyzetkilométer, hossza 10,8 km, átlagos szélessége 2,3 km, átlagos mélysége 1,45 m, partvonalának hossza 28,5 km. A víz és az iszap ásványi anyagokban gazdag, oldott sótartalma révén gyógyító hatású. Évi 2050 napfényes órájának köszönheti a„napférny tava” elnevezést. A partokat kellemes, pezsgő életű strandok kísérik. A sekély …

Érdekel a cikk folytatása? »

Gánt és Csákvár

Gánt A Vértest kettéosztó, északkelet-délnyugati irányú, hosszanti árkos süllyedékben 1926-tól a magyarországi bauxitbányászat egyik központja alakult ki. Jellemző adat, hogy a gánti bánya 1938-ban a világ bauxittermelésének 1/5-ét adta. A ma már elhagyott bánya ad keretet a Balár Jenő bauxitbányászati Múzeumnak.szomszédos Bauxit Földtani Parkban – Európa első külszíni fejtésén — …

Érdekel a cikk folytatása? »

Szigliget

A történelmi patinájú várrom alján kialakult község a Balaton-környék egyik gyakran látogatott kiránduló- és üdülőhelye, Badacsony követlen közelében. A Tapolcai-medence vulkanikus hegyei környezik, s magának Szigligetnek hegyei is- amelyek, mint a neve is mutatja, egykor szigetként álltak ki a Balaton medréből- vulkanikus erők hozták létre. Egyike a Balaton- vidék legfestőibb, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kőszeg

Sokan csak hazánk ékszerdobozaként emlegetik Kőszeget. Ez egyáltalán nem túlzás. Ez a kis határ menti város tényleg Magyarország egyik legszebb, és legnyugodtabb városa. A környék gyönyörű, és a város fontos történelmi múlttal rendelkezik, ezért kiváló úti cél a természetjáróknak is, és azoknak is, akiket inkább a történelem érdekel. Mire számíthat …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szélenergia hasznosítása

Napjaink egyik égető problémája a környezet szennyezés. Ennek egy elég jelentős része az energia termelés következménye. Gondoljunk csak a különböző erőművekre. Ezek nagy mértékben hozzájárulnak a környezetünk rombolásához. Ez az egyik oka, amiért a megújuló energiaforrásokkal foglalkozni kell. A másik ok pedig az, hogy ezek, mint ahogy a nevük is …

Érdekel a cikk folytatása? »