LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Spanyol faligyík Podarcis hispanica
Jegyei: kicsiny, karcsú faligyík, hegyes orr, lapos törzs és mérsékelten hosszú farok jellemzik. A hát alapszíne többnyire barna vagy szürkésbarna, ritkábban zöldes, világos vagy sötét pontozás vagy rácsminta díszítheti, illetve sötét középvonal és (főleg a nőstényeknél) élénk világos és sötét hosszanti csíkozás húzódhat rajta. A testoldal jobbára sötétebb a hátnál, rajta sok világos pöttyel. A has fehéres, sárgás, halványvörös vagy piros, míg az állat torka rendszerint finoman feketén pontozott. A fiatal spanyol faligyíkok farka sokszor kék. A teljes hossz 180-200 mm.
Elterjedése: Pireneusi-félsziget, Dél-Franciaország és Északnyugat-Afrika.
Élőhelye: mindenekelőtt a száraz, gyéren benőtt, sziklás biotópokat népesíti be, 1800 m magasságig. Gyakran a falvak közvetlen közelében található. Helyenként a vastagabb fatörzseken él.
Életmódja: ez a meleg időben egész nap aktív gyíkfaj néhol meglepően nagy sűrűségben fordul elő. A megfelelő éghajlatú területeken nem alszik téli álmot. Sokszor a közönséges faligyíkkal, helyenként a két bordás gyíkfajjal él együtt. Tápláléka: a spanyol faligyík elsősorban rovarokra, pl. legyekre, lepkékre, sáskákra és tücsöklárvákra vadászik, de megeszi a pókokat, ászkákat és százlábúakat is. Zsákmányát biztos mozdulattal kapja apró, hegyes fogai közé, majd állkapcsa közt összeroppantja. A lakoma végeztével oldalirányú mozgással törli meg száját a földön vagy valamely tárgyon.
Ibériai faligyík Podarcis bocagei
Jegyei: karcsú gyík, középhosszú farokkal. A hát alapszíne többnyire a zöld különböző árnyalataiból tevődik össze, de lehet barnás vagy barna is. Közepén gyakran feketés foltsor vonul végig két világos csík között, az állat oldalát pedig sötét rácsminta vagy foltozás díszíti. Mindkét nemnél gyakori a kék vállfolt megléte. A has fehéres, sárgás vagy narancsos, míg a szélső hasi pajzsok kékek is lehetnek. A torkon és a hason nemegyszer markáns sötét foltozás, a farok tövén pedig fekete-fehér háromszögek láthatók. A teljes hossz 200 mm. Elterjedése: Spanyolország északnyugati és Portugália északi része. Elterjedésének pontos határai nem ismertek. Élőhelye: az ibériai faligyík elsősorban a száraz, sűrű cserjéssel borított, köves terep lakója, de kopár sziklákon is előfordul. Életmódja: túlnyomórészt reggel és délután tevékeny. Sokat napozik és portyázik táplálék után. Tápláléka: lepkék, bogarak, pókok és ászkák. Egyéb: egyes kutatók csupán a spanyol faligyík egy alfajának tekintik. Mint minden más nyakörvös gyík, ő is le tudja dobni a farkát.
